Új adó és továbbra is kifogásolt adatgyűjtés a háziorvosoknál

Ez év szeptember 1-jétől személyi jövedelemadót kell fizetniük a háziorvosoknak, ha eladják praxisukat. Ez a szabály Éger István szerint az eladható orvosi praxist 5 millióról 3 millió forintra értékeli le. Az orvosi kamara elnöke kifogásolta azt is, hogy újra kötelezővé teszik azt a jelentési kötelezettséget, amivel szemben már tavaszal engedetlenségi mozgalom indult háziorvosi körökben.

Az új jogszabály azokra az esetekre vonatkozik, amikor a praxisjog törvényi létrehozása – azaz 2002 óta – első alkalommal ad túl az adott praxison az orvos. A nem túl közismert jogszabályról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke beszélt mai sajtótájékoztatóján. Példaként említette, hogy a személyi jövedelemadózási kötelezettséggel az 5 millió forintért eladható háziorvosi praxis valós értéke mintegy 3 millió forint lett.

A MOK elnöke szerint a szeptember 1-től hatályos rendelkezés tovább gátolhatja, hogy a korosodó háziorvosi kart fiatalok válthassák fel. Bár ebben már korábban is akadályt jelentett, hogy a MOK sokszori szorgalmazása ellenére sem valósult meg az újonnan háziorvoslási jogot vásárolni akaró szakembereket segítő állami praxisalap.

Éger István az alapellátók gondjai között sorolta, hogy a háziorvosok működésének finanszírozása 2002 óta nem változott, emelkedtek viszont a fizetendő energia- és gyógyszerárak, valamint szolgáltatások díjai. Mivel a családorvosok csaknem mindegyike vállalkozó, rájuk is érvényes a most bevezetett 4 százalékos különadó és a minimálbér kétszerese után kell közterhet fizetniük. Korábban hiába kérték, nem kaptak felmentést a háziorvosok az iparűzési adó fizetése alól. „Mindez rossz érzéseket kelt a doktorokban„ – mondta Éger István.

A MOK elnöke kitért az ugyancsak frissen bevezetett háziorvosi jelentési kötelezettségre, melynek tervével kapcsolatban már kora tavasszal engedetlenségi mozgalom alakult ki. A szaktárcánál kifogásolták, hogy túl részletes adatokat kell közölniük betegeikről, emellett kérték a jelentés összeállítását segítő szoftver 3 hónapos tesztelését. Az ígéretek ellenére nem egyszerűsítették a jelentés tartalmát és próbaidőt sem adtak – kifogásolta Éger István.

A MOK elnöke idézett egy kollégája leveléből: „Ennek az adatszolgáltatásnak kizárólag üzleti szempontból van értelme: az egészségpénztár privatizációja előtt adatokat lehet gyűjteni minden egyes állampolgárról. Beteg-e és mi a baja, mennyi gyógyszert fogyaszt, eleget tesz-e az orvos utasításainak stb.… Lelkiismereti okok miatt nem fogom aláírni az egészségpénztár szerződésmódosítását, és 2006 októberétől nem fogom praxisom betegeinek adatait számítógépes adathordozón postára adni. ” Éger István e véleményt nem akarta kommentálni, de újságírói kérdésre azt mondta: ha több száz kolléga tagadná meg az aláírást, nem hiszi, hogy szerződést bontana velük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

A traumatológusok érdekérvényesítési akciójáról szólva Éger István hangsúlyozta: egy ágazati bérkövetelés teljesítése lehet politikai kérdés, de a túlmunka díjazásának követelése jogalappal bíró ügy. Újságírói kérdésre a MOK elnöke elképzelhetőnek tartotta, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rendkívüli állapotot rendeljen el, ha a traumatológusok nem vállalnak önkéntes túlmunkát és emiatt veszélybe kerül az ellátás.

Éger István közölte azt is, hogy a gyógyszerész és a szakdolgozói kamara elnökével együtt ma levélben kezdeményeztek konzultációt Gyurcsány Ferenccel. A miniszterelnökkel átfogó kérdésekről, a biztosítási rendszerről, a népegészségügyről, a betegellátásról szeretnének beszélni, melyek kapcsán szóba kerülhetnek konkrét ügyek is. „Szemtől szembe rá tudunk világítani olyan dolgokra, amik egyébként polarizáltan jutnak el a miniszterelnökhöz„ – mondta Éger István.
weborvos.hu