Újra terrorveszély a kampányban

Tegnap egy budapesti kereskedelmi rádióhoz ismeretlen eredetű CD érkezett, amelyen egy férfihang „soha nem látott erőszakhullámot” jósol, ha a Gyurcsány-kormány nem mond le szeptember 20-ig. Ismeretes, legutóbb a tavaszi parlamenti választás kampányában volt sajtótéma a terrorveszély: akkor, az országgyűlési választások előtt Gyurcsány Ferenc azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a szlovák titkosszolgálat tájékoztatta a magyar kormányt: a kampányfinis tömegrendezvényeit terrorakciók veszélyeztetik.

Tegnap óta tehát, az önkormányzati választási kampány kellős közepén újra terrorveszély van. Az említett ismeretlen jelezte azt is, a „Demokrácia Harcosai” nevű szervezete csatlakozik a szeptember végére – más mellett a Fidesz által – tervezett tiltakozó demonstrációkhoz.

A terrorveszélyről szóló hírt sajátos megvilágításba helyezi, hogy megjelenése időben egybeesik azzal a támadássorozattal, amely tegnap bontakozott ki a kormánypártok részéről, és amelyben Orbán Viktort gyakorlatilag felkelés szításával vádolják egy korábbi nyilatkozata miatt. Az utóbbi huszonnégy órában az MSZP és az SZDSZ politikusai Orbán Viktort Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével kizárták a demokratikus politikusok sorából. A kormányfő szerint az ellenzéki pártvezető felkelést, lázadást szít.

Demszky Gábor a Fidesz elnökét népvezérnek nevezve arról beszélt, „csapatai hadszíntérnek használják Budapestet”. Hiller István MSZP-elnök Orbán tettei mögött „bosszúvágyát” látta meg, Lendvai Ildikó frakcióvezető Csurka Istvánhoz hasonlította, leszögezve, a Fidesz elnöke túl van a radikalizmuson.
A Szövetség vezetőjének két kijelentése miatt ugrott neki a balliberális oldal. Az egyik, hogy a kormánynak nincsen felhatalmazása arra, amit csinál, a másik, hogy az önkormányzati választási eredmény felhatalmazást adhat a kabinettel szembeni fellépésre. – Minden voks kell, hogy meg tudjunk indulni a kormány ellen – fogalmazott Esztergomban a Fidesz elnöke, aki hangsúlyozta: a célt a törvények tiszteletben tartása mellett kell elérni.

Előkerült a tavaszi forgatókönyv?

Már a parlamenti választások előtt, a március 15-i állami megemlékezéseken érzékelhető volt, hogy a Gyurcsány-kormány a fenyegetettség látszatának fenntartásával és kommandósok látványos felvonultatásával igyekezett megkímélni magát azoktól kellemetlen megnyilvánulásoktól, amelyekre a kormányfő a hivatalos megjelenései idején számíthatott.

Az állami ünnepen – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – a fekete maszkos biztonságiak a Nemzeti Múzeum timpanonján és a Múzeum tér háztetőin jól láthatóan helyezkedtek el. Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején gyermekekkel vette körül magát.
Két héttel később, a kormány közeli Népszabadságban pozsonyi forrásokra hivatkozva megjelent, hogy szlovák bűnözői körök robbantásokat követhetnek el a választási kampány idején.

A cikk megjelenését követő órákban – napokkal az MSZP és a Fidesz választási nagygyűlései előtt – Gyurcsány Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: a szlovák információs hivataltól kapott információk szerint bűnöző csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálásának szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni a rendezvények helyszínein. Másnap a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bemutatta Ludovit Satornak (Sátor Lajosnak), a szlovák alvilág ismert figurájának a fényképét, aki ellen a szomszédos ország rendőrsége még 2000-ben zsarolás és más bűncselekmények miatt adott ki nemzetközi elfogatóparancsot. Elismerték, hogy sem Satorral, sem pedig a kormányfői bejelentésben szereplő másik két férfival szemben nem áll fenn a személyre szóló megalapozott gyanú.

A Gyurcsány által bejelentett robbantások feltételezett végrehajtóiról azóta sem tudható semmi bizonyos; a többször meghosszabbított határidejű nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Az NNI szóvivője tegnapi érdeklődésünkre mindössze arról tudott beszámolni, hogy a nyomozást továbbra is ismeretlen tettes ellen, terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanújával folytatják.