Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Az SPÖ legyőzte az ÖVP – Fischer csalódott az alacsony részvétel miatt című cikkében ismerteti a nemzetgyűlési választások tanulságait.
A meglepetés teljes: a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a tegnapi parlamenti választásokon. A konzervatívok a közvéleménykutatók nagy meglepetésére a 2002-es eredményükhöz képest majdnem nyolc százalékot veszítettek, s a mostani 34,22 százalékukkal visszacsúsztak a pártok versenyében a második helyre. Az osztrák szociáldemokraták 35,71 százalékkal elfoglalták a dobogó legfelső fokát, így minden valószínűség szerint a megalakuló kormányban ők adják majd a kancellárt. Az SPÖ esetében is tévedtek a közvéleménykutatók, hiszen az országot megrázó BAWAG – botrány (a szocialistákhoz közelálló szakszervezeti bank közel egymilliárd eurót veszített egyes spekulatív üzleteken. a szerk.) minimális szerepet játszott a polgárok döntésében. Az SPÖ 68, az ÖVP 66 mandátuma mellett meglepően jól szerepelt a 2005-ös szakadást követően a mozgalom régi nevét megtartó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), melynek 11,2 százaléka 21 képviselői helyet ér. A negyedik parlamenti erő a zöldek lesznek 10,5 százalékkal 20 mandátummal. Jörg Haider tavaly alapított pártja, a Szövetség Ausztria Jövőjéért éppenhogy, de átlépte a négy-százalékos bejutási küszöböt. Az elért 4,2 százalék 8 mandátumot hozott a BZÖ-nek.
Heinz Fischer szövetségi elnök köszönetet mondott minden, a választásokon megjelent polgárnak, ugyanakkor elismerte, hogy kicsivel nagyobb részvételben reménykedett. A mostani voksoláson a részvétel 72, 87 százalékos volt, ami a 2002-es 83,04 százalékhoz képest jelentős visszaesés.
A tegnapi eredménnyel csak a nagy ÖVP és SPÖ koalíciónak van kétpárti felállásban parlamenti többsége, hiszen a választások előtt gyakran emlegetett fekete-zöld, vagy vörös-zöld konstellációnak nincs meg a többsége. Matematikailag lehetséges volna egy ÖVP- FPÖ – BZÖ koalíció is, amint azonban az érintettek tegnap esti nyilatkozataiból kiderült, ennek a kombinációnak minimális az esélye.
Jelentős izgalom kíséri a közel 400 ezer, levélben leadott szavazat október 9-ig tartó kiértékelését, bár szakemberek szerint ez már alapjaiban nem változtat a választások végeredményén. Legfeljebb a zöldek esélyesek arra, hogy mégis ők legyenek a harmadik legerősebb párt, illetve a BZÖ-nek van még matematikai esélye arra, hogy Karintiában közvetlen mandátumot szerezzen.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Woodward könyve kellemetlen helyzetbe hozza Busht című cikkében ismerteti az amerikai elnök hazugság-vitáját. Az iraki háborúról írott eddigi könyveiben Bob Woodward inkább hízelgõ képet festett a Bush-kormányról. Legújabb műve, a State of Denial (A Hazugság országa) a hangvétele jóval kritikusabb lett. A Fehér Ház egyelõre a könyv szerzõjének diszkreditálásával van elfoglalva. Annak a könyvnek a gyújtó erejét, mely alig öt héttel a kongresszusi választások elõtt jelenik meg, aligha lehet túlbecsülni. Bush elnök politikai életének legerõsebb harca elõtt áll – kommentálta a történteket a brit The Observer.
A könyv lényegében azt a kérdést járja körbe, hogy Bush, Dick Cheney alelnök és kormányuk tagjai tudatosan félrevezették az amerikai közvéleményt a feszült iraki biztonsági helyzettel kapcsolatban, például a terroristák erejét tudatosan lebecsülték. Bush hazudott? Woodward a CBS-nek adott interjújában azt veti a Fehér Ház szemére, hogy az amerikai csapatokkal szembeni iraki ellenállást titokban tartották. Léteznek e kérdésrõl nyilvános és titkos információk- nyilatkozta a Washington Post fõszerkesztõje a CBS-nek.
Az interjúval egyidõben Woodward a Washington Post vasárnapi számában jelentette meg tényfeltáró munkájának esszenciáját. A hosszadalmas cikk címe: Titkos jelentések ellentmondanak a Fehér Ház optimizmusának. Woodward ebben alaposan elemzi, hogy a kormány belsõ használatra készült feljegyzései sokkal kritikusabban ábrázolják az iraki biztonsági helyzetet, mint azt
Bush nyilvános fellépései alakalmával elismeri.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazinban A muzulmánok felháborodnak Pofallán című cikkében ismerteti annak az iszlámmal kapcsolatos németországi legfrissebb nyilatkozatait. Ronald Pofalla, a CDU pártigazgatója az iszlámot a vallásilag motivált erõszak legfontosabb okozójának nevezte. A kereszténydemokrata politikus e nyilatkozatával kiváltotta a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa vezetésének kemény bírálatát. Biztosan sok muzulmán számára fájdalmas tapasztalat, hogy erõszakos
célokra visszaélnek vallásukkal- vélekedett Pofalla. Ugyanakkor számos muzulmán könnyen felheccelhetõ. A probléma lényege, hogy a vallási alapú erõszak ma kizárólag az iszlám gondja – mondta.
Pofalla felszólította a Németországban élõ muzulmánokat, hogy a múlt heti iszlám konferenciát tetteknek kell követnie, s el kell ismerniük a véleményszabadság jogát, a férfi és nõ egyenlõségét, valamint támogatniuk kell a békés egymás mellett élést. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa felháborodással reagált. A szervezet fõtitkára, Aiman Mazyek a kereszténydemokrata politikus szemére vetette, hogy sztereotípiák hangoztatásával csak erõsíti az elõítéleteket.
Pofalla hangsúlyozta, hogy többet vár a muzulmánoktól, mint az alkotmány egyszerű elfogadását, képeseknek kell lenniük a kritika elviselésére is. Megjegyezte, hogy nagyban nehezíti a vallások közötti párbeszédet, hogy a muzulmánok azzal sértegetik a keresztényeket, hogy azok hitetlenek. Késznek kell lennünk, hogy vállaljuk a kereszténységben gyökerezõ értékeinket- nyilatkozta a pártigazgató. Mazyek hevesen támadta nyilatkozata miatt Pofallát. Szerinte a kereszténydemokrata politikus nyilatkozata egy demokratikus és felvilágosodott világban az érintettek arculcsapása. Szerinte az egész lehet, hogy pusztán csak egy figyelemelterelési akció. Aki az állítólagos iszlám veszélytõl retteg, az lehet, hogy nem találja olyan drámainak az egészségügyi reformmal kapcsolatos vitákat.
Edmund Stoiber bajor miniszterelnök szintén a keresztényekhez intézte a szavait, akiket saját értékeik bátrabb megvallására kért. A CSU elnöke szerint a kultúrák közötti párbeszéd nem egy világnézetek közötti kompromisszum. Dieter Althaus (CDU), Thüringia miniszterelnöke a nyugati világ és az iszlamisták közötti egyenlõtlen küzdelemrõl beszélt: az erõszakot nem kívánjuk erõszakkal megtorolni. Politikusként igen pontosan
meg kell, hogy gondolja, hogy e témában mit mondhat anélkül, hogy azonnal támadások kereszttüzébe ne kerülne.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
