Már készülnek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek szakértői az október 20-án az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szakbizottságában kezdődő bértárgyalásra. A kormányzati oldal a jövő évi költségvetés fő számai alapján ekkor közli majd, hogy milyen átlagos bruttó béremelési mértéket javasol a következő évre a versenyszférának.
A kormányzati szándékról Katona Tamás a Pénzügyminisztérium – azóta lemondott – államtitkára a napokban egy érdekképviseleti tanácskozáson elmondta: a következő két évben nem nőhet a reálbér, illetve a következő évben az előre számított 6,8 százalék helyett, az idei magasabb érték miatt 6 százalék lehet az infláció.
Ezek a számok, az adó és járulékszabályokkal, a gazdasági növekedés és foglalkoztatás célkitűzéseivel együtt behatárolják a versenyszférának a kormányzat által jövő évre ajánlható béremelési mértéket.
A szakszervezetek a közelmúltban többször is kifejezték: nem fogadják el a reálbérek csökkenését. Mint Hódi Zoltán az OÉT szakbizottságának szakszervezeti szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: saját javaslatuk kidolgozásánál abból indulnak ki, hogy lehetőség van a stabilizációs programból adódó terhek arányosabb elosztására, ne a munkavállalók viseljék annak minden negatívumát.
Azt is figyelembe kívánják venni, hogy milyen az a béremelési mérték, amely még nem kényszeríti a cégeket elbocsátásra. A körülményekhez képest kedvező jövedelmi viszonyok elérésén kívül a foglalkoztatatás javítása, a munkanélküliség, az elbocsátások csökkentése is fontos cél a szakszervezeteknek. A szakszervezeti vezető arra is figyelmeztetett: a reálbér csak az utóbbi néhány évben alakult kedvezően, hosszabb időszakot elemezve kiderül, hogy a keresetek messze elmaradtak a teljesítmény javulásától.
A múlt év végén az OÉT-ben kötött megállapodás szerint a kormány és a szociális partnerek az idei évre – a 3,5 százalékos reálkereset-növekedés elérése érdekében – 4-5 százalékos bruttó keresetemelést javasoltak a versenyszférának. Az országos bérmegállapodásnál abból indultak ki, hogy a GDP az idén 4 százalékkal nő, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékkal bővül, a nemzetgazdasági szintű termelékenység 3-3,5 százalékkal emelkedik.
A megállapodás feltételezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására az ajánlott bruttó béremelést átlagosan 1-1,5 százalékponttal haladja meg a nettó béremelés. Az egyezség a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 2 százalékos emelkedésével számolt. A soron következő tárgyalásokon szóba kerül majd a minimálbér ügye is.
MTI
Mexikó
Mexikó elnökét is félbeszakította a földrengés
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!