Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális napilapban Petra Stuiber és András Szigetvári „Gyurcsány persona non grata” címmel készített Orbán Viktorral interjút.
Az ellenzék vezetője párhuzamot lát az 1956-os forradalom és a mai válság között. Miként ma, úgy akkor sem kívánták az emberek a hazugság politikáját elfogadni.
Orbán a pártja parlamenti frakciójának kivonulását firtató kérdésre úgy válaszolt: véleménye szerint viselkedésük az egyetlen az adott körülmények között lehetséges demokratikus magatartás. A miniszterelnök nyilvánosan elismerte, hogy az elmúlt két esztendőben félrevezette a lakosságot, hogy a szocialista kormány szándékosan csődbe vitte az országot. S eközben semmit sem csináltak. Mindezek után egy nyugati demokráciában a miniszterelnök nem maradhatna hivatalában. Mivel nem kíván lemondani, ezért magatartásunk az egyetlen út, hogy jelezzük neki, nem fogadjuk el a viselkedését – mondta Orbán.
Veszélyes, vagy nem, Gyurcsány a magyar politikai élet persona non grataja. Erkölcsileg elfogadhatatlan egy ország számára, hogy egy ilyen ember vezetése alatt maradjon.
Orbán az interjúban kijelentette, hogy mandátum nélkül nem kíván hatalomra jutni. Egy, a nemzeti egységet megtestesítő szakértői kormányra van szükségünk. Nem kívánunk előrehozott választásokat, mert négy hónapba kerülne, amíg az új kormány megalakulna. A korlátozott mandátumú szakértői kormány megalakulása előtt azonban jogi és pénzügyi értelemben is felelősségre kell vonni a válságért felelős személyeket. Három milliárdos tette tönkre az országot. A pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter és a miniszterelnök.
Orbán kijelentette, hogy meg kell erősíteni a demokráciát, mert az túl gyenge ahhoz, hogy megvédje magát. A miniszterelnöknek sikerült minden ellenőrző intézményt semlegesíteni – pl. a KSH elnökének lecserélésével, mely intézmény ezek után a háttérben asszisztált a tények meghamisításához. A költségvetés kapcsán a Szövetség elnöke elmondta, nem fognak olyan elképzelést támogatni, mely növeli a munkanélküliséget. Az adókat szeretnék csökkenteni. A magyar gazdaság negyede a szürke gazdaságba csúszott, ahol nincs adófizetés. Amennyiben csökkentjük az adókat, visszatérnek a törvényesség mezejére – mondta Orbán.
Arra a kérdésre, hogy felhasználja-e az ’56-os forradalmi megemlékezéseket a kormány elleni küzdelmére, Orbán úgy felelt, a forradalom mindig energiát és bátorságot ad. A forradalom üzenete világos volt: nem akarunk hazugságban élni. S ez ma is érvényes: ma sem kívánunk egy olyan országban élni, amely hazugságra alapul. A Szövetség elnöke szerint maga a miniszterelnök vont párhuzamot 1956 és a mai történések között, amikor bevallotta, hogy hazudott. A volt miniszterelnök cáfolja, hogy 1956 minden további nélkül összevethető lenne a mai válsággal, de 1956 üzenete, hogy nem kívánjuk elfogadni a hazugságot, az továbbra is érvényes.
A budapesti főpolgármester azt mondja, vetik közbe a kérdezők, hogy a Fidesz-gyűléseken zsidó politikusok neveit olvasták fel és a fasiszta nyilaskeresztesek és az ultra-nacionalisták zászlói láthatóak.
Orbán kijelentette, minden diktatúrát elítél. Nincsenek nyilaskeresztes zászlók a rendezvényeinken, ez egy félreértés. S az Árpád-sávos zászlók a parlamentben is jelen vannak, ha az elnök és a miniszterelnök első hivatali napján esküt tesz a nemzet előtt. Ez egy történeti zászló, mely 1849-ig nemzeti lobogónk volt. Zsidó nevek felolvasására pedig sohasem került sor a Fidesz rendezvényein.
A Szövetség elnöke visszautasított minden nagykoalícióra vonatkozó találgatást, ő az ilyen megoldást mindig ellenezné, mert az rossz lenne az országnak. A szocialista párt kontinuitást mutat az egypártrendszerrel. Ami a pénzt és a struktúrákat illeti, fenntartják az örökséget.
Orbán szerint a párhuzamosságok világosak: a régi és a mai párt is előnyben részesíti a monopóliumokat a gazdaságban éppen úgy, mint a politikai életben. Mi a verseny társadalmát szeretnénk – mondta. Az különbség csak annyi, hogy a kommunisták monopóliumukat szürke ruházatban élvezték, míg a szocialisták mai vezetői a mostani monopóliumuknak az üzletemberek öltözetében hódolnak.
Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák napilapban Michael Schmölzer „1956-ban nem csak hősök és árulók voltak“ címmel készített tévedésektől – 1942-es bécsi döntés – és közhelyektől – önmagát felszabadító Jugoszlávia, Magyarország, mint Hitler utolsó csatlósa, gulyáskommunizmus stb. – hemzsegő interjút Paul Lendvaival. Lendvai számára a mai magyar politikai életben az egyik oldal a demokráciát, a reformokat, az EU-t és a piacgazdaságot képviseli, míg a másik a határon túl élő magyarok segítségével sütögeti politikai pecsenyéjét.
Lendvai szerint nem a vezető konzervatívok vontak párhuzamot a mai válság és 1956 közé, hanem a műveletlen tüntetők és néhány szélsőséges újságíró. Ugyanakkor az az ember érzése, hogy most az értelmesebb konzervatív politikusok vették át a történések irányítását. Az ilyen jelenségektől világosan el kell határolódni. Ezek a szélsőségesek legutóbb megtámadták az MTV székházát, lengették a nyilaskeresztesek, a magyar nácik lobogóját. A tüntetéseket ez elhitelteleníti, s a történtek károsak az országnak is.
Schmölzer kérdésére, hogy Orbán áll-e az erőszakos cselekmények mögött, Lendvai óvatosságra int. Vannak arra utaló nyomok, miszerint pártjának emberei beszéltek a tüntetéseken, de Orbán személyesen nem szólalt meg. Természetesen Orbán örömmel fogadja az utca támogatását. Ugyanakkor félelmet keltőek ezek az utcai tüntetések, hiszen egy demokratikusan megválasztott kormányt nem lehet az utcán leváltani.
Az önkormányzati választások kapcsán Lendvai megjegyzi, hogy most tíz (!) városban Fideszes a polgármester és nem szocialista. Budapesten továbbra is megmaradt a liberális polgármester. Orbán valóban népszavazássá kívánta tenni az októberi voksolást és máig nem tett le arról, hogy egyfajta szakértői kormányt hozzon létre. De nem Irakban, vagy a puccs utáni Görögországban vagyunk. Ha a kormány nem jó, akkor majd veszít a választásokon. De nem lehet minden öt hónapban választásokat tartani. Ez egy veszélyes játék.
Lendvai szerint a jobb és baloldalt megosztó gyűlölet egészen 1920-ig vezethető vissza, s a választóvonal a nemzeti erők és a humanistán gondolkodó tényezők között húzódik. Őt egyszer arra kérték, hogy vezessen egy Gyurcsány-Orbán vitát, de szóba sem állnak egymással. Ausztriában még Strache és Gusenbauer is leül egymással. Magyarországon nem ellenfeleket, hanem ellenségeket látnak egymásban.
Lendvai úgy véli, a problémák gyökere a múlt feldolgozásának elmaradásában rejlik, a trianoni veszteség megnehezíti a demokráciát. Minden csaló, minden párt, amelyik azt ígérte, hogy visszahozzuk a testvéreket az nyerni tudott(!). Ezért jött létre a szövetség a náci Németországgal. S Magyarország az 1942-es (!) bécsi döntéssel öt millió lakossal gyarapodott.
Az interjú alany szerint valóban a nemzeti kérdés a társadalmat megosztó probléma, mégpedig úgy, hogy az egyik tábor esetében a demokrácia, a reformok az EU, a gazdasági reform és a piacgazdaság áll a középpontban, míg a másik a határokon túli magyarok támogatásával kíván politikai támogatást nyerni. Ez utóbbi ugyan nem igaz minden konzervatívra, de Orbánra és a Fideszre igen.
A demokratikus józan ész térségbeli hiányát emlegető riporteri kérdésre Lendvai a politikai kultúrálatlanságot hangoztatva helyesel. Magyarországon számos politikus kommunista beállítottságú, csak egy igazság létezik, nevezetesen az enyém. S a magyar köztársasági elnök a gyakorlatban felszólította Gyurcsányt a lemondásra. Egy elnöknek azonban közvetíteni kellene, mint az Ausztriában szokásos. Heinz Fischer is kiegyenlítő szerepet játszik.
Ezen országok – Csehországot leszámítva – a két világháború között nem rendelkeztek demokratikus hagyományokkal. Pl. Magyarországon nincs nyugati típusú konzervatív párt, mint a CDU, vagy az ÖVP. A konzervatívok kijátszák a nemzeti kártyát és felhasználják a katolikus egyház támogatását: Minden, ami Ausztriában 60 évvel ezelőtt megszokott volt, most ezekben az országokban, főként Magyarországon, a felszínre tör. Például az egyház átpolitizálásának kísérlete is.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
