Marosvásárhely: ma búcsúztatták Sütő Andrást

Ma, a marosvásárhelyi református temetőben búcsúztatták Sütő András Kossuth-díjas írót, az erdélyi és a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját.

Az írótól reggel 9 órától vehettek végső búcsút hívei, tisztelői. Ravatalánál, a masorvásárhelyi Vártemplomban székely ruhás ifjak állnak díszőrséget.

A gyászszertartást dr. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, és Ötvös József esperes, a Vártemplom lelkésze végzte. Írók és politikusok, közéleti személyiségek, a Sütő András szerkesztette egykori Új Élet/Erdélyi Figyelő munkatársai mind részt vesttek a szertartáson. Gyászbeszédet mondott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, a budapesti Hitel főszerkesztője, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Mircea Dinescu költő, Görömbei András debreceni irodalomtörténész, és Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.

Sütő András legjelentősebb alkotásaiból Kubik Anna budapesti és Györffy András marosvásárhelyi színművész ad elő részleteket. A gyászszertartáson a kolozsvári Református Kórus és a marosvásárhelyi Vártemplom dalárdája énekel szertartási, egyházi kórusműveket.

A temetésre Marosvásárhelyre várják Budapestről a Szili Katalin házelnök vezette parlamenti küldöttséget, amelynek tagja Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Kósa Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Rubovszky György.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, romániai miniszterelnök-helyettes a szertartáson úgy fogalmazott: a magyar nemzet lelkét fejezte ki drámáiban, prózáiban, esszéiben Sütő András.

Az író 1927-ben született Pusztakamaráson. A nagyenyedi Református Kollégium, majd a kolozsvári Református Gimnázium diákja volt.
Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap. 1965 és 1977 között parlamenti képviselő volt, 1974-től 1982-ig a Romániai Írószövetség alelnöki posztját töltötte be.
1980-tól a Ceausescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni.
1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromok idején fél szemére megvakult.
Az Anyám könnyű álmot ígér szerzője 1979-ben kapott Herder-díjat, 1992-ben Kossuth díjat; 1996-ban vehette át a Magyar Örökség díjat és számos más elismerésben is részesült.


(mti/hirado.hu/inforadio.hu)