Nem ismerték el több erdélyi ötvenhatos érdemeit

Erdély-szerte és Bukarestben is megemlékezéseket tartottak tegnap az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Kézdivásárhelyen, Székelyudarhelyen és Székelykeresztúron fáklyás felvonulással ünnepeltek, míg Kolozsváron a rendőrség már büntetéseket helyezett kilátásba az ünnepelőknek. Csíkszeredában emlékműavatással tisztelegtek a forradalom áldozatai előtt, a gyergyószentmiklósiak pedig többnapos rendezvénysorozatot szerveztek. A baróti ünnepség egyik felszólalója megjegyezte: eddig még senki nem ismerte el megfelelően az erdővidéki ’56-os szabadságharcosok érdemeit.

Kézdivásárhelyen a helyi RMDSZ szervezésében tanárok és pedagógusok fáklyákkal a kezükben vonultak végig a város utcáin tegnap, s ezt követően a település főterén a Gábor Áron emlékművet állták körül – tudósított az eseményről a Háromszék. Ünnepi szónoklatok nem hangzottak el, a szervezők Bulárka István alsócsernátoni volt elítéltet kérték meg, hogy elevenítse fel a Szoboszlay-per töténetét és saját kálváriáját. Ezután helyi középiskolások ünnepi műsort mutattak be.

Az erdővidéki Baróton eközben Moyses Mártonra, a nagyajtai mártírra emlékeztek a helybéli székelyek. Az emlékére állított kopjafánál Benkő Levente újságíró szólt az egy emberben testet öltő széles érdeklődésű diákról, a forradalomhoz csatlakozni kívánó, s ezért társaival – Józsa Árpád Csabával, Bíró Benjáminnal és Kovács Jánossal – a román-magyar határon átszökő fiatalról, az erdélyi magyarság megmaradásáért aggódó egyetemistáról és a meghurcolt, megalázott, majd kétségbeesetten protestáló, magát felgyújtó meglett emberről. A szónok beszélt arról a hatvanegy erdővidékiről is, akik elkötelezték magukat a forradalom eszméi iránt, s ezért lakolniuk kellett. A rendezvényen a Székely Nemzeti Tanács bardóc-miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós kiemelte: a magyar forradalomból közvetlenül vagy közvetve számos erdővidéki is kivette részét, s annak ellenére, hogy ezért meg is hurcolták őket, érdemeiket a mai napig nem ismerték el megfelelően – írja a Háromszék.

A csíkszeredai Hargita Népe szerint a kerek évfordulós ’56-os megemlékezések megyeszerte nagyobb méreteket öltöttek a korábbi évekhez képest, és nem csupán október 23-án emlékeztek a kegyelet koszorúival, hanem többnapos rendezvénysorozatok idézték a szabadságvágy szellemében történt eseményeket, a magyar forradalmárokat és a székelyföldi megmozdulásokat. Csíkszeredában több helyszínen is szavalatok és beszédek, himnuszok és énekek csendültek fel, továbbá helyi ötvenhatosok idézték fel az emlékeiket hallgatóságuk előtt.

Vasárnap este ünnepi szentmise keretében Kelemen Kálmán András, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a hitében megerősítést adó börtönéveit idézte, majd a börtönviselt ötvenhatosok tiszteletére Kelemen Kálmánt ezüst érdemkereszttel, Nagy Benedeket és Szilágyi Árpádot ezüst emlékéremmel tüntették ki. Tegnap délután emlékműavatással is tisztelegtek az 1956-os forradalom hőseinek hazaszeretete elõtt Csíkszeredában – közölte a kolozsvári Krónika. A szabadság hírét vivõ angyalt jelképezõ szobrot a csíkszeredai magyar főkonzulátus elõtt állították fel. Számomra ez az emlékmű a szabadságot hirdeti, azt, amiért románok és magyarok közösen harcoltak fél évszázaddal ezelõtt. Ötvenéves adósságot törlesztünk a felavatásával – nyilatkozta a lapnak Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai fõkonzulátusának vezetõje. Az alkotás Csíkszereda önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei egyesülete, illetve a magyar Külügyminisztérium közös anyagi erõfeszítésével készült el.

Tegnap délután az emlékezõk fáklyás menetben vonultak a főkonzulátus elé, ahol Kelemen Hunor, az RMDSZ parlamenti képviselõje, Szõke László, a magyar Külügyminisztérium államtitkára, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, illetve Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei szervezetének alelnöke méltatta a szabadságért életüket áldozó hősöket. Az 1956-ban született Ercsey Ferenc szobrászmûvész alkotásának leleplezését követõen Szabó Béla főkonzul a Fenyõ Szállodában ünnepélyes keretek között átadta Ferencz Béla Ervin atyának, a gyergyószárhegyi ferences-rendi kolostor igazgatójának a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, ugyanakkor A szabadság hőse emlékérmet nyújtotta át negyvennégy volt politikai fogolynak, illetve azok hozzátartozóinak.

Csíkszereda egyik központi utcájában a megemlékezõk 56 vadgesztenyefát is ültettek az elmúlt napokban. Gyergyószentmiklóson többnapos megemlékezést tartottak 1956 jegyében, s a városban is elkészült egy ötvenhatos emlékmű, amely egyelőre a temetőben kapott helyet. Székelyudvarhelyen tudományos ülésszakra került sor, s a vasárnap esti rendezvény a művelődési házban, a Kormorán együttes Hommage 1956 – A magyarok vére című előadásával folytatódott, majd a résztvevők a városközpontban vonultak fel, és a templom szomszédságában, az áldozatok emlékművénél gyertyákat helyeztek el. Az RMDSZ szervezésében tegnap emlékestre került sor a Digital 3 televízió nagystúdiójában is.

Megemlékeztek a székelykeresztúriak is: a tegnapi ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort követően gyertyás felvonulással és koszorúzással tisztelegtek a város központjában. – Sajnálatos, hogy a romániai kommunista hatalom együttműködött a szovjet erõkkel az 1956-os magyarországi forradalom leverésében –jelentette ki tegnap Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, miután hazaérkezett Budapestrõl, ahol részt vett a forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A kormányfõ kifejtette, hogy a magyarországi eseményeknek Romániában is érezhetõ volt a hatása, mivel felébresztette a bizakodást, de a totalitárius iga lerázásában reménykedõ fiatalok áldozatul estek a kommunista megtorlásnak.

Az ’56-os magyarországi forradalommal szolidaritást vállaló, a kommunista rendszer által meghurcolt romániai magyarok és románok elõtt hajtott fejet tegnap Frunda György RMDSZ-szenátor a bukaresti felsõház plénuma előtt. Ezek az emberek 1989 decemberéig meg voltak bélyegezve. A hatóságok, a hivatalos közeg a mai napig nem köszönte meg nekik, és bocsánatot sem kért tőlük. Megteszem ezt most én Románia szenátusának emelvényérõl. Megköszönöm, hogy volt bátorságuk felemelni a szavukat egy totalitárius és embertelen, elnyomó rendszer ellen, és bocsánatot kérek – fogalmazott Frunda. Viorel Arion liberális szenátor azok bátorságáról beszélt, akik közösséget vállaltak a magyar forradalommal, ezért pedig szembesülniük kellett az akkori rendszer ellenlépéseivel.

Kolozsváron több mint kétszáz, zömében tizenéves diák vett részt tegnap este azon a gyertyás megemlékezésen, amelyet a János Zsigmond Unitárius Kollégium Diákegylete és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Diáktanácsa szervezett az erdélyi 56-os események évfordulójára a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt. A fáklyás-gyertyás menet ezután a Házsongárdi temető felé indult, ahol Dsida Jenő sírjánál Bartis Ferenc Utószó című versét olvasta fel Fóris-Ferenczi Gábor. A megemlékezés gyertyáit azonban már nem mindenkinek volt alkalma elhelyezni: a rendőrség megsürgette a szervezőket, és büntetéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha akár öt perccel is túllépik az eseményre engedélyezett időt, vagyis a 9 órát – közölte a kolozsvári Szabadság.

Megemlékező ünnepségekre Margittán és Szalontán, valamint több erdélyi településen is sor került, s a továbbiakban is várható ezek megrendezése. A marosvásárhelyi Népújság szerint újabb román- magyar együttes kormányülés várható még idén. Ennek előkészítéséről is tárgyalt a lap szerint Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök tegnap reggel Gyurcsány Ferenccel.