Nincs megállapodás a Kossuth téren

Péntek délben lejárt a rendőrség ultimátuma, a Kossuth téri tüntetők azonban ezután is folytatják tiltakozásukat, és ha bármiféle "erőszakos atrocitás" éri megmozdulásukat, a főváros körül útzárakat telepítenek. Garamvölgyi László korábban azt mondta: megvárják a tüntetőknek adott határidőt, de a helyzet erőszakos megoldása is legitim. • Több száz sérültre készülnek október 23-án?• Takács: 23-án a Parlamenthez!

A demonstrálók a rendőrség ultimátuma után péntek 12 órát követően is folytatják a több mint egy hónapja elkezdett tiltakozásukat a magyar kormány mielőbbi távozása érdekében – írta közleményében Molnár Tamás. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivője kifejtette: mozgósították a fővárosban és vidéken a rokonszenvező tüntető csoportokat, hogy péntek déltől minél nagyobb számban, folyamatosan legyenek jelen a kiürítéssel fenyegetett Kossuth téren.

Közlése szerint a főváros körül útzárakat telepítenek, ha bármiféle „erőszakos atrocitás” éri megmozdulásukat. Mint írja, hamarosan levélben kérnek személyes meghallgatást Sólyom László köztársasági elnöktől a tüntetés alkotmányos jellege és a bebörtönzött politikai foglyok amnesztiája ügyében.

A közlés szerint a tüntetők az esetlegesen várható rendőri intézkedésekről értesítették a külföldi diplomáciai testületeket, a külföldi sajtó képviselőit, valamint a hazai demokratikus szervezeteket. Hozzátette: a demonstrálókat támogatásukról biztosították a hazai és az idelátogató 1956-os magánszemélyek és szervezetek, akik – az ügyvivő tudomása szerint – péntek déltől nagy számban személyes jelenlétükkel is nyomatékot adnak a Kossuth téri megmozdulásnak.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője korábban az MTV reggeli műsorában legitimnek tartotta az erőszakos beavatkozást. Mint mondta, megvárják a 12 órát, de a rendőrségi törvény arra is ad lehetőséget – s ez is legitim – , hogy ezt a problémát erőszakkal oldjuk meg. Az országos rendőrkapitány meghozza majd a döntését, és mind a döntés, mind pedig a végrehajtás törvényes lesz„ – hangsúlyozta Garamvölgyi László.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője emlékeztetett, bár négy olyan magas szintű jogszabály áll az országos rendőrfőkapitány rendelkezésére, amelyek legálisan korlátozhatják a gyülekezési mint második legfontosabb alkotmányos állampolgári alapjogot, a rendőrség tárgyalt a tüntetőkkel. A hatóságok azonban nem engedhettek az utolsó ajánlatukból, mely szerint az állami ünnepségek idején egy, az eddiginél szűkebb, kordonnal körülvett, előzőleg tűzszerészeti és biztonsági eszközökkel ellenőrzött területen csak száz tüntető maradhat.

Ötvenhat védett személyiség lesz itt, s ehhez még hozzá kell venni az öt magyar közjogi méltóságot is – ismételte meg korábban is hangoztatott érveit.

Egy 1973-as ENSZ-egyezmény nemzetközi jogilag deklarálja, hogy ilyen esetekben – nálunk sokkal régebbi demokráciákban is – a hatóság korlátozhatja a gyülekezési jogot. A rendőrségi törvény 46. paragrafusa pontosan kimondja, hogy a gyülekezési jog erre az időre felfüggeszthető. Mi is azt mondtuk, hogy 23-án éjféltől visszatérhetnek a tüntetők – magyarázta Garamvölgyi.

(MTI)