Senki se érti: a PM szerint 200 milliárdba kerülnek a „zavargások”

A pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett jövő évi költségvetési keretszámok egyik szembeötlő tételének járt utána a Napi Gazdaság. A PM szerint 200 milliárd kamatkiadás-emelkedés várható a „zavargások” miatt. A lap által megkérdezett szakértők nem értik a tárca számításait.

A PM szerint a politikai események miatt nőtt a befektetők hozamelvárása, s emiatt jelentősen emelkednek a büdzsé kamatkiadásai. A tárca közölte: a konvergenciaprogramban feltételezettekhez képest kedvezőtlenebbé vált a prognózis a kamatkiadások területén, a konvergenciaprogram elfogadását követő események nyomán a következő négy évben mintegy 200 milliárd forinttal növekedhetnek az államháztartás kamatkiadásai – írja a Napi Gazdaság.

Ahogy a közlemény fogalmaz: „Az elfogadott konvergencia program pozitív hatásait jelentősen csökkentette, hogy az elmúlt hetekben olyan események történtek, amelyek Magyarország eddigi politikai stabilitásáról kialakult képet negatívan befolyásolták. Esetenként utcai zavargásokra is sor került. Ezek az események növelték a befektetők hozamelvárásait az állampapírpiacon. A fentiek hatására a következő négy évben összesen több mint 200 milliárd forinttal növekednek az államháztartás kamatkiadásai, ami jelentősen szűkíti az elosztható forrásokat más területeken„

A Napi Gazdaság elemzői körkérdéséből kiderül, hogy a szakértők jelentős túlzásnak tartják ezt az összeget. Azoknak az eseményeknek a kamatkiadásra gyakorolt hatását, amelyek Magyarország eddigi politikai stabilitásáról kialakult képet negatívan befolyásolták – beleértve a zavargásokat – viszonylag könnyű számszerűsíteni.

Az események kezdete óta eltelt durván egy hónap kötvény- és diszkont kincstárjegy aukcióinak hozamemelkedédéséből látszik, hogy a kibocsátott értékpapírok kamata október elejéig emelkedett, utána viszont jelentősen csökkent. Az éven túli lejáratok referenciaértékei ma alacsonyabb szinten vannak, mint a zavargások kezdetekor, ami azt jelenti, hogy a kockázat egy durván két hétig tartó kamatemelkedési időszakot követően fokozatosan kiárazódott. A rövidebb lejáratok esetében a hozamszintek magasabb szinten állnak, mint egy hónapja, de ez nem a politikai kockázatnak, vagy a zavargásoknak, hanem elsősorban az MNB kamatemelésének tudható be – mint ahogy az elemzők október 24-ére is szigorítást várnak, ha csak 25 bázispontosat is.

Megközelítőleg tehát három hétig volt beárazva a kötvényhozamokba a megemelkedett országkockázat, ami – a heti 100-150 milliárdos állampapír-kibocsátást figyelembe véve – mintegy 400 milliárd forintnyi frissen értékesített államkötvényt illetve kincstárjegyet érintett. Ha a többletkockázatot 50 bázispontnak vesszük átlagosan – valójában ennél alacsonyabb volt – akkor csupán évi 1-2 milliárd forintos többletkamatot jelentenek az elmúlt hetek eseményei. Elemzők emellett hangsúlyozzák, hogy az ilyen jellegű események a kamatszintek alakulásakor csupán másodlagosak, és a befektetők elsősorban az ország költségvetésének helyzetére és inflációs szintjére koncentrálnak.

A lap a PM sajtóosztályát is megkereste, ám eddig nem kaptak arra vonatkozó információt, miként jött ki a 200 milliárdos összeg.
(napi.hu)