Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja különvéleményt fogalmazott meg az ORTT határozata ellen. Mint ismert, a testület egymillió forintra büntette a Hír TV-t az MTV-székház ostromának közvetítése miatt.
Szalai Annamária különvéleményében kifejti: az ORTT-nek sem kellő ideje, rálátása, sem kidolgozott módszertana nem volt ahhoz, hogy tudományos alapossággal mondjon véleményt arról, zavargások, rendbontások idején mi tekinthető a médiatörvényben foglaltak szerinti megfelelő tájékoztatásnak. Az ORTT ún. „vizsgálati jelentése”, – egy szubjektív, a sajtófigyelő és a publicisztika keverékének eszköztárát felvonultató, tudományos megalapozottságot nélkülöző dolgozata – alkalmatlan volt hiteles képet adni a rendszerváltás óta példa nélküli eseménysorozat médiareprezentációjáról, így nem alapozhatta meg törvénysértés vélelmezését.
A 2006. év szeptember hó 18. napjáról 19. napjára virradó éjszaka történt zavargások olyan kihívások elé állították a magyar televíziós műsorszolgáltatókat, mellyel korábban soha nem találkoztak – írja Szalai. Ilyen jellegű, Magyarországon zajló, az erőszakot sem nélkülöző eseményekről közvetlen, élő tudósítást korábban magyar televíziós műsorszolgáltató nem sugárzott, e körben sem televíziós műsorszolgáltató, sem gyakorló újságíró nem rendelkezett tapasztalattal. Az összetűzések helyszínein tartózkodó televíziósok mindvégig igen nehéz körülmények között, sokszor életveszélyben dolgoztak, erőszakos megnyilvánulásoknak kitéve. Nem vitás, hogy a Hír Televízió tudósítója több esetben drámai hangú élő tudósításokat közölt, melyek nem nélkülözték a helyzet súlyosságát érzékeltető fogalmakat sem, úgy mint „csatatér”, „ostrom” vagy „háború” kifejezések. A nézőkben ugyanakkor nem a tudósító szavai, hanem maguk az események kelthettek félelmet, a testületi tag szerint. Nem szabad megfeledkezni továbbá arról – írja a különvéleményben –, hogy amikor a tudósító „háborúról” vagy a tömeg „forradalmáról” beszélt, akkor nyilvánvalóan a tüntetők és a karhatalom közötti összetűzések, atrocitások, incidensek drámaiságát és erőszakosságát hangsúlyozta.
Álláspontja szerint ezeknek a – jobbára a kétségbeesésből származó – szavaknak az elhangzása miatt joggal vetődhetett fel az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás sérelme, ezért ő maga is tett javaslatot arra, hogy a helyzet és a körülmények egyediségének ellenére a testület állapítsa meg a 4. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét és hívja fel a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszűntetésére. Ugyanakkor az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének sérelme az ORTT Monitoring vizsgálati jelentése alapján valamennyi vizsgált műsorszolgáltató (Kossuth Rádió, MTV, Duna TV, TV2, RTL Klub, ATV, Echo TV) esetében vélelmezhető lett volna Szalai szerint.
A médiapolitikus annak érdekében, hogy – remélhetőleg jövőben elő nem forduló – hasonló eseményekkor legyen egy szakmai zsinórmérték a magyarországi média munkatársai előtt, azt javasolta a testület számára, hogy rendezzen nemzetközi konferenciát a kérdésben és a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva, alkosson meg egy ajánlást a hasonló szituációk médiaprezentációjának alapelveiről. A testület többsége azonban elutasította indítványát.
Komoly kételyeket vet fel az ORTT döntésének jogszerűsége iránt, és politikai nyomásra meghozott döntés képét mutatja az, hogy az Iroda nem tudta megfelelő érvekkel alátámasztani a 3. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmét – indokolja tovább különvéleményét Szalai. Az előterjesztésben szereplő érvelés tautológiaként értékelhető, mert önmagában az a tény, hogy a riporter megismételte, hogy milyen bekiabálásokat hall a garázda tüntetők felől, nem alkalmas arra, hogy megalapozza az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmét, így az alkotmányos rend nem tiszteletben tartását sem. Az irodának az az állítása, miszerint a Hír Televízió riportere az MTV ostromát a sajtószabadság megvalósulásáért folytatott küzdelemnek mutatta be, pedig szintén nem megalapozott, így ez sem lehetett ok az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésének megállapítására – teszi hozzá.
Az alkotmányos rend alkotmányos alapjogokból és alkotmányos intézményekből áll, ezért Szalai szerint azt kellett volna elsősorban megnézni, hogy a Hír TV és riportere mennyiben élt alkotmányos jogaival és e jogai gyakorlása közben tevékenysége mennyiben sértette esetleg valamelyik alkotmányos intézményt. Az órákra nyúló közvetítés során a Hír TV riportere kommentálásának vitatható néhány percét csak úgy tekinthette az alkotmányos rend tiszteletben tartása követelményének megsértéseként az ORTT határozatának előkészítője, ha nem a teljes szituációt vette vizsgálat alá, hanem kiragadott belőle részleteket. Ez a legteljesebben sérti a jogalkalmazás elveit és szabályait, amelyeket az ORTT-nek mint hatóságnak be kell tartania.
Tendenciózus és egyoldalú, hogy kizárólag a riporternek a tüntetőkre vonatkozó pozitív jellegű mondatait emelte ki a határozat, mert így a többórás tudósításból megjeleníthető lett volna egy olyan összeállítás is, amely épp a vandalizmusba hajló rongálókkal szembeni kommentálás részleteit gyűjtötte volna ki – írja Szalai Annamária. Álláspontja szerint a vizsgálati jelentés alapján jogszerűen nem vélelmezhető, hogy a Hír TV élő adásban közvetítő munkatársa túllépte volna a sajtószabadság- és a véleménynyilvánítási szabadság határait az események kommentálásában, ugyanakkor szakmai kérdések felvethetők.
Másik szempont a Hír TV közvetítésének megítélésében, miszerint az alkotmányos demokrácia és a jogállam alapját képezi a sajtó és a többi tömegmédium arra irányuló kötelessége, hogy a fontos eseményekről informálja társadalmat. A Hír TV közvetítése által tudták – a magyar állampolgárokon túl – a világ nagy televíziós csatornái is teljes körűen követni az eseményeket. Az ORTT – amennyiben az alkotmányos alapjogokat veszi számba – vélelmezhette volna, hogy az alkotmányos rendnek ezen oldalát azok a televíziós műsorszolgáltatók sértették meg mulasztásukkal, melyek nem küldtek ki operatőröket és riportereket az események színhelyére – érvel a Fidesz delegáltja. A kötelességteljesítés közbeni esetleges tévedések – pl. a HírTV kommentátorának néhány vitatható szóhasználata és mondata – még nem merítik ki az alkotmányos rend tiszteletben tartása követelményének megsértését, amennyiben a teljes kontextusból kivehető a tüntetés közben fellépő randalírozóktól és rongáló tevékenységüktől való megkülönböztetés szándéka.
Sajátos – a döntés politikai indíttatását alátámasztó – az ORTT határozatának azon eleme, amikor egy, a magyar médiatörvény hatálya alá tartozó szakosított, műholdas, kereskedelmi csatornán a brit közszolgálati BBC irányelveit kéri közvetetten számon.
A fentiek alapján az ORTT határozatát szakmailag megalapozatlan, politikai indíttatású döntésnek tekinti, amely ahelyett, hogy támpontot adott volna a műsorszolgáltatóknak, mi a követendő minta zavargásokról szóló tájékoztatás esetén, ehelyett alkalmas lehet arra, hogy elbizonytalanítsa a média munkatársait, arra ösztönözze a szolgáltatókat, hogy ne tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek.
Ukrajna
Moszkva provokációt készít elő az ukránok szerint
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!