Szále László: Véraláfutás a pesti utcán

Szále László: S bár a tér kiürítésének örültem, tudtam, hogy demokráciában – különösen egy ilyen napon – nem könnyű az így kialakított helyzet rendőri kezelése. Nemzeti ünnepen az volna a normális, hogy az elkerülhetetlen rendfenntartókon kívül nincs rendőr az utcán, s az ünneplő tömeg vonulhat ide is, oda is, énekelhet, zászlót lobogtathat, jelszavakat skandálhat, műsorokat, beszédeket hallgathat. Demonstratív rendőri erők a szabadság ünnepén jelentősen rontják az utcaképet s még inkább a tömeg hangulatát. Nagy kérdés volt: a délelőttöt elintézték a rendőrök, de mit csinálnak a délutánnal? Ha a tömeg olyasmit akar, amit ők nem engedhetnek, elő kell venni a pajzsokat, a gumibotokat. S ha bármennyire igazuk van is esetleg adott helyzetben, azokat a botokat, a festékes vízágyút, s ha igaz, a gumilövedékeket mégiscsak október 23-án vették elő, a forradalom és szabadságharc félszázados évfordulóján. Az ünnep napján, amikor eredetileg a múlt hőseiről s nem a mai nyavalyáinkról lett volna szó. Persze, kérdés, az nem lett volna-e képmutatás. Szerintem nyugodtan ki lehetett volna írni, hogy miniszterelnök lemondatása ünnep miatt elhalasztva.
Mindenesetre a véraláfutás még mindig a kisebb rossz, mintha piros vér folyna a pesti utcán.

(Magyar Hírlap, 2006. október 24.)