A kommunizmus leleplezését a magyaroknak köszönhetjük

A Die Pressében írt kommentárban köszöni az osztrák parlament elnöke, hogy a magyar 1956 leleplezte a kommunizmust. A Tages-Anzeigerben a svájci 1956-os emlékünnepségekről olvashatunk. A Hamburger Abendblattban a tokaji birtokkal is rendelkező Hugh Johnson dícséri a német fehér szőlőt. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Jürgen Habermas érzékenykedéséről olvashatunk. A Der Spiegel pedig arról tudósít, hogy a németek mindinkább kiábrándulnak a demokráciából.

2006. 11. 04. 10:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Andreas Khol Amit a magyaroknak megköszönünk című cikkében tiszteleg az 1956-os forradalom előtt. Az osztrák nemzetgyűlés néppárti elnöke szerint Budapest hősei 50 évvel ezelőtt leleplezték a kommunizmus igazi arcát.

Az ENSZ, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország csak nézte a forradalom leverését – a magyarok szabadságát akkor a jaltai rend kedvéért feláldozták. Fel kell áldozni egy századot azért, hogy megmenthető legyen egy hadosztály, mondják, a stratégák – bármilyen keserű is ez a század és a magyarok számára.

Akkor Ausztria nagylelkűen és szolidárisan viselkedett – de mi volt ez a magyarok áldozatához képest? Nem kellene egy ellenszámlát nyitnunk és megköszönnünk a magyaroknak bátorságukat és az általuk meghozott áldozatot? Nem a budapesti hősök tépték le a kommunizmus arcáról a maszkot és leleplezték a „létező szocializmus” hazugságait? Nem ők mutatták meg az egész világ számára a kommunizmus valódi arcát: mely a demokráciával, a szabadsággal és az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen, kényszerre épült és a megszállók hatalmi eszközeként visszaéltek vele? Amit az 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés már felvillantott, azt a magyarok végleg világossá tették. Ez az igazság szabadította fel végül Európát. S a magyarok voltak, akik 1989-ben a határok megnyitásával az utolsó szöget beverték a szocializmus koporsójába, amitől összeomlott a Varsói Paktum. Ezért mondunk köszöntet ma a sógorunknak, a magyaroknak!

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A svájci napilap A magyar forradalom emlékünnepsége a freiburgi katedrálisban címmel tudósít az alpesi köztársaságban tartott 1956-os megemlékezésről.

A freiburgi székesegyházban emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra és az azt kísérő svájci szolidaritásra. Az egykori genfi képviselő Gilles Petitpierre beszédében felszólította a svájciakat, ne tagadják meg „1956 szellemét”.

Az FDP politikus utalt a november 26-án tartandó, úgynevezett kelet-európai strukturális milliárdokról rendezendő népszavazásra. (Ezzel az összeggel – ami a helvét cégek keleti nyereségének töredéke – vásárolja meg Svájc annak a jogát, hogy az új uniós tagállamokban az ország vállalkozásai az EU cégekhez hasonló jogállást nyerjenek. Szerk.) Mint a politikus fogalmazott, a svájciaknak lehetőségük lesz, hogy az urnáknál megmutassák, az egykori szolidaritásuk lendülete ma sem csökkent.

Petitpierre megköszönte a magyarok hozzájárulását a svájci kultúrához, tudományhoz és a politikai élethez, kiemelte ama képességüket, hogy integrálódtak a helyi társadalomhoz. Mint fogalmazott, bátorságuk és méltóságuk a hősies példája nemcsak a múlt számára világító fáklya, de beragyogja a jövőt is.

Hamburger Abendblatt (abendblatt.de)

A német félbulvárlap Mit mesél egy jó bor, Mr. Johnson? címmel készített interjút a „borkirályként“ aposztrofált Hugh Johnsonnal. A cikkben Jonhson megemlíti, hogy a borszakíró Franciaországban és Tokajban – Royal Tokaj Wine Comapny, a szerk. – rendelkezik birtokkal.

Johnson az interjúban arra a meglepő kijelentésre ragadtatja magát, miszerint Németországban található a világ legjobb fehér szőlője, a rizling.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Habermas leállítja Fest önéletrajzának jelenlegi formában történő publikálását című cikkében tudósít a legfrissebb német kultúrbotrányról.

Az ismert német baloldali filozófus, Jürgen Habermas a hamburgi tartományi bíróságnál azonnali hatállyal leállítatta a közelmúltban elhunyt történész-publicista Joachim Fest önéletrajzának további terjesztését. Habermas a Rowohlt Kiadónál megjelent, Én nem cím mű egyik fejezetében foglalt állítás megismétlését kívánja ezzel a 250.000 euróval – mintegy 66 millió forinttal – büntetni, melyet a filozófus hírneve tudatos rombolásának tekint.

A könyv 342. és 343. oldalán Fest beszámol egy Habermas-szal kapcsolatos anekdotáról. Eszerint a filozófus, aki a második világháború alatt, mint Hitlerjugend kiképző tevékenykedett, beosztottjának a későbbi történész Hans-Ulrich Wehler átadott egy iratot, melyben kifejezte a nemzeti szocializmussal történő azonosulását és végső győzelembe vetett hitét. Évtizedekkel később, amikor Wehler visszaadta Habermasnak az iratot, akkor azt, hogy megsemmisítse, lenyelte.

A Rowohlt kiadó követi a bírósági ítéletet és hétfőn már a fenti sorok nélküli változatot szállítja a kereskedésekbe. Ugyanakkor fellebbeznek az ítélet ellen, mivel „a könyvben nincs szó Habermasról és a történet pusztán a múlt anekdotikus feldolgozását szolgálja”. -nyilatkozta a kiadó kereskedelmi vezetője, Eckhard Kloos.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin honlapja A németek többsége kételkedik a demokráciában címmel ismertet egy riasztó közvéleménykutatási eredményt.

A német közszolgálati csatorna, az ARD Németországtrend című közvéleménykutatása meglepő eredménnyel végződött. Először jutottak a kérdezők arra az eredményre, hogy a németek többsége immár elégedetlen a Szövetségi Köztársaság politikai rendszerével. A javuló gazdasági adatok ellenére a társadalmi közhangulat elért egy újabb mélypontot.

A demokratikus folyamatokkal már csak a válaszadók 49 elégedett, ami 11 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2005 szeptemberében mértek, s az eddig mért legalacsonyabb érték. A megkérdezettek 51 százaléka többé kevésbé elégedetlen a mostani kormányzati formával. Nyár óta az igazságtalanság érzete is folyamatosan növekedett a társadalomban. Már csak a válaszadók 27 százaléka érzi úgy – a szeptemberi adatoknál 8 százalékkal kevesebben – hogy az országban a viszonyokat igazságosnak, 66 százalékuk igazságtalannak. Májusban még csak 57 százalékuk vélekedett így.

Már a nyár folyamán hasonlóan lesújtó eredményeket hozott a lipcsei egyetem kutatóinak, az egykori NDK-ban végrehajtott vizsgálata. A kelet-németek alig 27 százaléka gondolta, hogy a demokrácia kielégítően működik, a nyugati tartományokban minden második személy vélekedett így. A politikai pártokba, a Bundestagba és a szövetségi kormányba vetett bizalom újabb mélypontra zuhant, vélekedett Elmar Brähler, a lipcsei pszichológus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.