Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin honlapja Az erfurti lelkész elégette magát című cikkében ismerteti a reformáció emléknapján végrehajtott elkeseredett tettet. A 73 esztendős nyugalmazott lelkész búcsúlevelében szólt tettének okáról is, nyilatkozta Elfriede Begrich erfurti esperes-asszony, hivatkozva az elhunyt feleségére.
A lelkész már évek óta megkísérelte elérni, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az iszlámmal történő szembenézésre. A rendőrség beszámolója szerint a reformáció napján – október 31-én – a lelkész az Ágostonos kolostor egyik építkezési árkában benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. Járókelők a segítségére siettek és eloltották a tüzet. A súlyosan sérült férfit egy hallei speciális klinikára szállították, ahol tegnap délután belehalt sérüléseibe.
Begrich információi szerint az elkeseredett tett elkövetőjét Roland Weißelbergnek hívták. Az esperes-asszony szerint Weißelberg olvasott, aktív keresztény volt, aki az 50-es években Berlinben és Jénában tanult, majd egy kiadónál dolgozott. 1965-től egészen 1989-es nyugdíjazásáig az Erfurt melletti Windischholzhausenben lelkészkedett. Felesége szerint búcsúlevelében bocsánatot kért tettéért.
Az Ágostonos kolostor kurátorát, Lothar Schmelzet is megrázta az eset, ami a reformáció emlékünnepe alkalmából rendezett istentisztelet alatt történt. Szemtanúk szerint Weißelberg utolsó szavaiban Jézust és Oskart említette. A szászország-anhalti Zeitz evangélikus lelkésze Oskar Brüsewitz 1976-ben az NDK elnyomó gépezete elleni tiltakozásul felgyújtotta önmagát. (Brüsewitz mártíriuma megindította a kelet-német evangélikus egyház megújhodását. a szerk.)
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Simone Schellhammer Dal a szomorú Zoltánról című budapesti keltezésű cikkében ismerteti a magyarországi „állami“ televízió siralmas helyzetét. A szerző szerint a pénzhiány, rossz imázs jellemezte MTV, mely nemsokára hajléktalanná válik, megérett a szanálásra.
Valamikor a tudósító csapatnak el kellett hagynia a közvetítő kocsit és menekülnie kellett. A randalírozó tüntetők a Blaha Lujza téren megpróbálták az M1 kisbuszát felborítani. Az 1956-os felkelés 50. évfordulóján megmutatkozott, milyen szerepet is játszik az ország életében a közszolgálati televízió. Mint négy héttel korábban, Gyurcsány Ferenc „hazugságbeszédekor” is az MTV volt a támadások célja.
Az adó 1996 óta közszolgálati formában működik, de még mindig kormányzati szervként tekintenek rá; ami ugyan a programokra már nem mindig illik, de a finanszírozásra annál inkább. Az MTV bevételei 2002 óta az államtól függenek, akkor választási ajándékként megszüntették a televízió díjat – ami megelőlegezte az MTV csődjét. Ez ismételten arra kényszerítette a televízió vezetését, hogy az éppen adott kormánytól pénzt kolduljon.
„Az MTV-t állandóan a csőd szélén tartani, úgy tűnik, a politikai befolyásolás egyik igen eredményes eszköze” – nyilatkozta Olaf Steenfadt. A 38 esztendős német közel egy éve tanácsadója Rudi Zoltánnak, az MTV elnökének. Steenfadt korábban maga is a ZDF Frontal című magazinjának riportere volt, majd a német közszolgálati csatorna egyik, média marketingre specializálódott leányvállalatánál dolgozott. Beszámolója, melyet idén tavasszal, többek között az Európai Televíziós Uniónak (EBU) elküldött, kíméletlenül feltárta az MTV siralmas helyzetét: negatív saját tőkével, tehát illegálisan működik, a televíziós díjak felszámolása alkotmányellenes volt, a politikai befolyás botrányos. „Minden arra utal, hogy a televíziózás függetlensége Magyarországon inkább veszélyeztetett, mint bármelyik másik európai poszt-kommunista országban.“ Az EBU azonnal aggódó levelet írt Gyurcsány Ferencnek, melyben az adó helyzetét csalódásra okot adónak és kínosnak nevezte, egyúttal felajánlotta segítségét és tárgyalóképességét.
Erre a beszélgetésre az igen szép címet viselő A titkosszolgálattól a közszolgálatig konferencián kerül sor e hét végén Budapesten. Sokan azt remélik, hogy bejelentik majd a televízió használati díj ismételt bevezetését.
A tekintélyvesztett adó nemsokára hajléktalanná válik. A Szabadság téri pompás székházból jövőre az MTV-nek költöznie kell, az épületet eladják és szállodává alakítják. Az állam jelenleg befektetőt keres, hogy az építse fel az új televíziós központot. Az MTV 50 esztendős jubileumát, 2007. május 1-jén már saját épület nélkül kell ünnepelnie.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap „Meg kívántak kenni” című írásában tudósít a szlovák miniszterelnök vallomásáról, miszerint pénzt ígértek neki, hogy támogassa a pozsonyi repülőtér eladását.
Saját bevallása szerint Robert Fico több korrupciós ajánlatot is kapott privatizációs döntésekkel – többek között a pozsonyi reptér eladásával kapcsolatban. Amennyiben nem állította volna le a reptér eladását, akkor élete végéig nem kellene dolgoznia neki és további 15 generációnak sem, idézi a miniszterelnököt a Sme című lap. A privatizációért küzdő és a bécsi repteret üzemeltető TwoOne nevű konzorcium azzal utasította vissza a vádat, hogy az „értelmezhetetlen.”
A repülőtér privatizációján túl a miniszterelnök állítása szerint arra az esetre is pénzt ígértek neki, ha az állam visszavásárolná az olajvezetéket üzemeltető Transpetrol 49 százalékát, melyet jelenleg a csődbe jutott orosz olajcég, a Jukosz holland leányvállalata birtokol.
„A kormány összes gazdasági döntése előtt mindenféle gazdasági csoport keselyűként veti magát ránk, tanácsokat adnak és kis cetliket próbálnak a zsebünkbe csúsztatni„ – nyilatkozta Fico a vállalkozókat tömörítő Klub 500-ban. Az autópálya építésnél a megbízás két százaléka a szokásos tarifa, míg a vasút esetében ez elérheti az öt-tíz százalékot i – állította Fico.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Rainer Hermann Irak felosztása című vezércikkében elemzi az országban egyre növekvő káoszt. Keserű előrejelzése szerint, Irak nem lesz stabilabb az ország föderalizálása után sem.
Az iraki parlament megszavazta az ország három széleskörű autonóm tartományra osztásáról szóló törvényt és az amerikai kongresszusban is mind több támogatóra számíthat ez a megoldás. Az egységes Irak államként kudarcot vallott. A polgárait éppen úgy képtelen megvédeni az erőszaktól, miként a minimális szociális ellátásukat sem tudja biztosítani. Még a fővárosban is korlátozott az állam tekintélye. Mielőtt az erőszak és a gyűlölet teljesen széttépné Irak állami egységét, autonóm régiókkal megpróbálják még megmenteni azt.
Az ötletet alátámasztja, hogy ez már régóta maga a valóság. Északon Kurdisztán már 1992 óta autonóm, saját alkotmánnyal, parlamenttel és kormánnyal rendelkezik. Délen a két szent város, Nadzsaf és Kerbela körül egy önálló „Síitisztán” van kialakulóban és kulturálisan Irán felé orientálódik, miközben mind jobban elhatárolódik a szunnita araboktól. A felosztást egyedül az ország központi területein élő szunniták ellenezték.
Minél kevésbé képes az állam a biztonság garantálására, annál inkább a saját etnikai és vallási csoportjaik milíciáira hagyatkoznak, ami tovább gyengíti a központi kormányzatot. Ezen milíciák beszivárognak a hadseregbe, a halálosztagok számlájára írható a terrorcselekmények túlnyomó többsége. Ezzel a nyugtalan maradék-Irakkal a kurdok, akik viszonylag békés térségben élnek, nem kívánnak közösködni.
Az autonóm régiókra osztás azonban új veszélyeket is rejthet magában, hiszen a többségi akarat megvalósítása még mélyebbre sodorhatja az Irakot a törvénytelenség örvényébe. Bár Bagdadban mindhárom népcsoport megtalálható, azonban síiták alkotják a többséget. Ezért valószínű, hogy nem fogadnák el, ha a fővárost egyszerűen beolvasztanák egy szunnita központi régióba. Ráadásul nyoma sincs annak, miként lehetne az ország kőolaj bevételeit mindhárom régió között igazságosan felosztani. A legnagyobb olajmezők a kurdok lakta északon és a síita délen találhatóak. A várható elosztási küzdelmeket sejteti, amint a kurdok azt követelik, hogy a saját olajmezőik bevételei kizárólag az ő költségvetésükbe folyjanak. A szunnita muzulmán szomszédok már most is aggódnak az iraki menekültek miatt, attól tartanak, az ottani lakosságra is átterjedhet a vallási gyűlölködés. A regionális konfliktusok új frontját nyithatja meg északon a kurd-kérdés. Irán hegemón törekvéseivel jelenleg is komoly kihívást jelent az arab szomszédok és az egész világ számára, a Hezbollah már most is erejét próbálgatja, s most az arab világban még egy síita részállam is megalakul. Nem lehet alábecsülni annak a veszélyét, hogy Irak felosztásával a szomszéd országokban élő szunniták egy esetleges konfliktusban a szunnita arab részállam oldalára állnak.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
