Mindennapossá vált szexuális zaklatás

A Die Presséből megtudhatjuk, egyes magyar közgazdászok szerint nem baj, ha csökkenni fognak a bérek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy a miniszterelnököt hazugságon kapó dán újságírók titokszegés miatt állnak a koppenhágai bíróság előtt. A Süddeutsche Zeitung az izraeli hadseregben és a társadalomban uralkodó erőszak kérdésével foglalkozik.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar A magasabb adók lenyomják a béreket című cikkében ismerteti két közgazdász véleményét, melyek szerint a deficiten kívül nincs nagy baj a magyar gazdaságban. A konzervatív ellenzék a világvége retorikát gyakorolja, miszerint a gazdaság válságban, az ország veszélyben van. Ezzel szemben a Kopint-Datorg vezető elemzője, Palócz Éva szerint a válság tisztán politikai természetű. Palócz azt hangsúlyozza, hogy a magyar reálgazdaság egyáltalán nem beteg.

Az elemző hozzáfűzte. az ország rossz gazdasági imázsának kialakulásáért szinte kizárólag a magas költségvetési hiány a felelős. 2002 óta Magyarország „kiszámíthatatlan és átláthatatlan költségvetési politikát„ követett. Előrejelzése szerint Gyurcsány Ferenc kormánya az idén 10,1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárja majd az évet. Karsai Gábor, a GKI igazgatóhelyettese alacsonyabb, 9,5 százalékos hiánnyal számol.
Karsai szerint a kormány megszorításai nem vezetnek a magyar gazdaság növekedésének drámai lelassulásához.

A magyar gazdaság az idén négy, jövőre három százalékkal növekszik majd. Az adóemelések következtében a reálbérek ugyan visszaesnek a 2004-es szintre, ez azonban Karsai szerint nem tragédia, mert Magyarországon a bérek az utóbbi időben úgyis nagyon megemelkedtek. Karsai úgy véli, az euró a következő évben 250 forint körül stabilizálódik majd. Az elemző szerint a magyar fizetőeszközt már 2011-ben felváltja az euró, s úgy gondolja, hogy néhány évi következetes takarékossági és reformpolitika következtében Magyarország ismét az unió mintatanulója lehet.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Siegfried Thielbeer Édes dán bosszú című cikkében ismerteti egy koppenhágai bíróságon árulás vádjával folyó, furcsa pert. A koppenhágai Berlingske Tidende című napilap három újságírója elleni eljárás valójában a sajtószabadság határait feszegeti. Ha elítélnék őket, az azt jelentené, hogy többé nem lennének publikálhatók a kormányzati apparátusból kiszivárgó hírek.

2004. február 22-én vasárnap kezdte meg a tekintélyes konzervatív napilap, mely mindig is támogatta Dánia részvételét a Szaddám Huszein elleni háborúban, ominózus cikksorozatának közlését. Ebben leleplezte, hogy Anders Fogh Rasmussen konzervatív kormánya állításaival ellentétben, semmiféle saját információval nem rendelkezett az iraki tömegpusztító fegyverekről.

A Berlingske sorozatából az is kiderült, hogy a dán katonai hírszerzés (FE) szkeptikusan fogadta az amerikaiaktól érkező információkat. Helyzetelemzéseiben ugyan elképzelhetőnek tartotta, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik és kapcsolatot tart fenn az al-Kaidával, azonban az idézett, 2003. január 30-i helyzetelemzésből kiderült, hogy az FE szerint nincs megbízható forrás, mely megerősítené a tömegpusztító fegyverek létét. Fogh Rasmussen azonban a háború előtt azt állította, hogy eme tömegpusztító fegyverek léte „nem valami, amit feltételezünk, hanem valami, amit tudunk“.

A Berlingske cikksorozatában idézett egy névtelenségbe burkolózó FE-munkatársat, aki kijelentette, hogy a cég a dokumentumokkal nem bizonyított amerikai és brit információkat, csak néhány forráskritikus megjegyzéssel ellátva továbbította azt.

Dániában általános felháborodás söpört végig: a kormány hazudott volna a parlamentnek? Rasmussen csak nagy nehézségek árán élte túl a politikai válságot. Ugyanakkor a kormányban érezhető volt az árulókkal szembeni düh, s amikor Frank Grevil elismerte, hogy ő volt a lapban idézett FE-munkatárs, azonnal bíróság elé állították, és előbb hat, majd a fellebbezést követően négy hónap börtönre ítélték. Az a kíméletlenség, ahogyan az FE vezetése egykori munkatársuk üldözését követelte, ugyan még talán érthető, de Grevil és a Berlingske újságírói nem árultak el semmiféle katonai titkot sem, pusztán leleplezték a kormány hazug eljárását.

Tavasszal történt a vádemelés a cikket közlő két munkatárs ellen, majd egy gonoszkodó vezércikket követően a főszerkesztő is idézést kapott. Azt róják a terhükre, hogy olyan értesüléseket publikáltak, melyekhez törvényellenes úton jutottak, mely információk tekintettel az állam és királyság védelmére, bizalmasak voltak.

Hétfőn az államügyészség börtönbüntetést követelt a három újságírónak. A védelem impozáns tanúkat – például egy volt külügyminisztert – hívott annak tisztázása érdekében, mennyire voltak „titkosak” a leleplezések. A Berlingske – éppen úgy, mint a dán újságíró-szövetség – teljes felmentést szeretne kiharcolni, s bejelentették, szükség esetén egészen az európai bíróságig is hajlandóak elmenni.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Thorsten Schmitz Minden férfi egyenesen előre című cikkében foglalkozik az izraeli hadseregben és társadalomban mindennapossá vált szexuális zaklatás kérdésével. A szexuális zaklatás és a nemi erőszak a hadseregben, valamint a civil társadalomban nem új az izraeli társadalomban. Újnak tekinthető, hogy egyre gyakrabban és egyre őszintébben beszélnek róla. Tény, hogy az érintett nők már bírósági feljelentést is tesznek, mint Móse Kacav államelnök titkárnője, aki többszörös erőszakot és zsarolást vet egykori főnöke szemére, vagy az a 16 esztendős lány, akit hónapokon keresztül sorozatban erőszakoltak meg egy Tel-Avivtól délre fekvő légitámaszpont katonái.

Móse Kacav, akit azzal vádolnak, hogy hét munkatársát megerőszakolta vagy szexuáisan zaklatta, vagy a volt igazságügyminiszter Haim Ramon, akit egy katonalány zaklatása miatt perelnek, csak a jéghegy csúcsai. A történtek azt is mutatják, hogy még a reflektorfényben élő férfiak is milyen természetesen tekintik tulajdonuknak a nőket. Egy, a közelmúltban az izraeli médiában szalagcímekben ismertetett tanulmány szerint az izraeli nők ötödét életében legalább egyszer megerőszakolták, s 80 százalékuk állította, hogy legalább szóban szexuális zaklatásnak volt kitéve.

Tal Kramer-Vadai, az erőszak áldozatain segíteni hivatott központ munkatársa szerint az erőszak nemcsak a kikényszerített szexről, hanem az áldozat feletti uralom szándékáról is szól. S azt, hogy az ember a másik felett uralkodhat, azt az izraeli férfiak már 20. életévük előtt, a hadseregben megtanulják.
– A megszállás rendszere, mások elnyomása azt tanítja a katonáknak, hogy lehetséges embereket uralni – nyilatkozta Kramer-Vadai. Ő és intézetének munkatársai hetek óta rendszeresen tiltakoznak Kacav hivatala előtt, szerintük az elnöknek le kellene mondania, vagy legalább is szüneteltetni kellene munkáját.