Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Uwe Müller A Birthler-hivatal Stasi problémája című cikkében foglalkozik azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy pontosan a keletnémet titkosszolgálat viselt dolgainak feltárására létrehozott szervet szállták meg az egykori állambiztonsági ügynökök. Ma szavaznak a Bundestag képviselői a Stasi iratainak kezelését szabályozó törvényről. Ez már az 1991. november 28-án hatályba lépett jogszabály hetedik módosítása lesz. Akkor a német kormány ügyesebben kívánta kezelni a múltat, mint az 45 évvel korábban történt. A diktatúra legfőbb bűnöseit felelősségre kívánták vonni, és szerették volna megakadályozni, hogy közfeladatot láthassanak el. Miután a törvényes feladatának nagyobb részét teljesítette, a hivatal jelentős cezúra előtt áll. A jövőben már csak magas rangú hivatalnokok, politikusok, bírók és sportfunkcionáriusok esetleges Stasi-múltját vizsgálhatják. Furcsa az a mód, ahogyan ezeket az információkat kezelik. Évek óta egyetlen adatot sem közöltek a Stasi-múlttal rendelkező munkatársaikról. Ez volt a helyzet, amikor Joachim Gauck vezette a hivatalt és utóda, a hat éve beiktatott Marianne Birthler regnálása alatt sem változott semmi. E külünös viselkedés lehetséges oka, amit a WELT.de kutatásai is igazolnak, az intézet berlini központja komoly „Stasi-problémával” küzd. Legalább ötvenen különleges kapcsolatot ápoltak az Állambiztonsági Minisztériummal (MfS), mert vagy főállású alkalmazottaiként, vagy a Satsi spiclijeiként tevékenykedtek. Az összesen 2080 alkalmazottat foglalkoztató hivatal munkatársainak 2,5 százaléka érintett Stasi-ügyben. Még figyelemre méltóbb, hogy a Stasi-munkatársak kizárólag az 1200 alkalmazottat foglalkoztató berlini központban koncentrálódnak, míg a 14 vidéki irodájuk „Stasi-mentes övezeteknek” tekinthetők. Ez egyúttal kérdésessé teszi a hivatal által felhozott érveket, miszerint a „cég” specialistái nélkül képtelenség a Stasi-archívumok rendszerének megértése, feldolgozása. Az egykori hivatalvezető, Joachim Gauck számos érdekes karrier felett szemet hunyt, mint azt Klaus Richter példája is igazolja, aki időközben a munkatársak múltját felülvizsgáló osztályt vezeti. Richter 1990-ben kénytelen volt elismerni, hogy egyetemistaként „ügynöki kiképzést a kapott”, azaz a Stasi külföldi „rezidensként” kívánta alkalmazni. Ez a politikai karrier végét jelentette az NDK-parlament Bündnis 90 frakció korábbi igazgatójának. E frakció szóvivője akkor a hivatal mai vezetője, Marianne Birthler, egyik képviselője pedig Joachim Gauck volt. Gauck 1992 februárjában juttatta hivatalában álláshoz párttársát.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Peter Bognar 15 százalékkal kevesebb nyugdíj című cikkében ismétli meg a kormányzati féligazságokat az időskori ellátások „reformjának” ügyében. Mint Európa legnagyobb részében, így Magyarországon is demográfiai bomba ketyeg: egyre több nyugdíjas áll egyre kevesebb munkavállalóval szemben. Magyarországon még az átlagosnál is rosszabb a helyzet, mert a foglalkoztatási arány igen alacsony, s 800 ezren vesznek igénybe rokkantsági nyugdíjat, pedig felük még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Emiatt a Gyurcsány Ferenc baloldali-liberális kormánya radikálisan átalakítja az időskori ellátást. A legfontosabb intézkedés a nyugdíjkorhatár felemelése és a munkában eltöltött idő kinyújtása. Hiszen a magyarok átlagosan csak 34 évet dolgoznak (sic!), s az esetek 90 százalékában a korhatár elérése előtt vonultak nyugdíjba. Ez ellen az előnyugdíjba vonulás megnehezítésével, a korhatár felemelésével kívánnak. 2012-től nők és férfiak, csak 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba. A kormány meg kívánja nehezíteni, hogy a nyugdíjasok munkát vállaljanak. Ha a nyugdíjas így döntene, akkor keresetének 8,5 százalékát járulékként köteles befizetni – tájékoztat az osztrák lap.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
