Der Standard (derstandard.at)
Az osztrák balliberális napilapban Gregor Mayer amerikai szélsőjobboldali magyarországi körútja című, budapesti keltezésű cikkében foglalkozik a mai magyar társadalom legégetőbb problémájával. Az írásból kiderül, hogy a szerzőn kívül alig valaki ismeri az egykori Ku-Klux-Klan főnököt.
A nyilvánosság figyelmét elkerülte David Duke, a szélsőjobboldali, antiszemita volt Ku-Klux-Klan főnök magyarországi körútja. Duke-t a szélsőjobboldali Gede Testvérek Kiadó meghívásának tett eleget: Ők publikálták többek között Hitler beszédeit, valamint Mussolini „A fasizmus doktrínáját” című könyvét is. A magyarországi út apropója, hogy megjelent a kiadó gondozásában Duke antiszemita pamfletje a „Jewish Supremacism” (Zsidó szupremácizmus – A zsidó kérdés amerikai szemmel ). Duke korábban Louisiana állam parlamentjének képviselője volt, s ekkor alapította a Ku-Klux-Klan „modernizált” változatát, valamint támogatja a Németországban holokauszt tagadás miatt vizsgálati fogságban lévő Ernst Zündelt.
A Gede Kiadó a magyar politikai élet legszélén helyezkedik el. A bemutató nyitó elődadását a szélsőjobboldali Csurka István tartotta, akinek MIÉP-je 2002-ben kihullott az országgyűlésből. Magára a rendezvényre a Magyarok Világszövetsége székházában került sor. Ez volt az a szervezet, mely 2004-ben elindította – az ellenzéki Orbán Viktor által támogatott, de végül eredménytelen – népszavazási kezdeményezést a magyarok kettős állampolgárságáról. A lelkes hallgatósága előtt Duke az immár unos-untalan hangoztatott téziséit ismételgette, miszerint „bizonyos zsidó csoportok” egész országokat és azok médiáját is ellenőrzésük alá vonják, és például 2001. szeptember 11-i merényletek valójában e csoportok érdekeiket szolgálták.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos Rossz csillagzat alatt áll a MALÉV privatizációja című cikkében foglalkozik a magyar légitársaság legfrissebb magánosítási kísérletével. A szerző szerint a negyedik magánosítás kör széleskörű ellenállásba ütközik, és az illetékesek egy „magyar megoldást” keresnek.
A MALÉV privatizációja úgy tűnik, immár negyedszer esik kútba. A várható létszámleépítés mellett úgy tűnik, a legfontosabb „nemzeti” kérdéssé vált. A magyarországi média mind gyakrabban idéz olyan szakértőket, akik szerint a MALÉV-t nemzeti tulajdonban kell hagyni. Csak így érhető el, hogy a leszállási jogok és a kétoldalú megállapodások ne vesszenek el.
A MALÉV-ot az újabb privatizációs kísérlet előtt némileg kifényezték. Az egykori állami légitársaság Antonovjaiból és Tupoljevjeiből mára semmi sem maradt. Tavaly az utolsó ilyen gépet is Boeingre cserélték. Miközben az utasok létszáma 4,2 százalékkal nőtt, elérve a majd három milliót, a cég nettó vesztesége 4,9 milliárdról 1,3 milliárd forintra zsugorodott. Leépítések és kiszervezések következtében az alkalmazottak száma 1981 főre csökkent.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Hans-Christian Rößler azzal foglalkozik, hogy a Kanári-szigetekre októberben érezhetően kevesebben menekült érkezett, mint korábban. A múlt hónapban 1200-an voltak, ami összevetve az augusztusi több, mint 5000-rel jelentős csökkenésnek mondható: A közelgő tél miatt egyre nyugtalanabb a tenger és egyre nehezebb az illegális tutajosok átkelése is. De nem csak az időjárás tehet erről, a Frontex (az európai határvédelmi ügynökség) egységeinek őrjárata is elrettentően hatott az embercsempészekre, akik attól tartanak, vissza kell fizetniük utasaiknak a szállítási díjat. Az illegális bevándorlók visszatoloncolása is kezd hatni, vélekedik Antonio Mazzitelli, az ENSZ dakari kábítószer és bűnözés ellenes harcát koordináló irodájának (Undoc) vezetője.
A menekült hullám elapadásának, azonban egészen egyszerű és praktikus okai vannak. Immár hiánycikké váltak az átkelésre alkalmas csónakok: a legtöbb kishajó nem tér vissza veszélyes útjáról, vagy a tengeren elsüllyed, vagy a Kanári-szigeteken megsemmisül. Azok a szenegáli hajóácsok, akik ezeket a pirogoknak nevezett sajkákat építik, a part egész hosszában, kül- és belföldön igen nagy keresletnek örvendenek.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Claus Peter Müller Az áldozatok még mindig szenvednek című cikkében foglalkozik a kelet-német pártállam áldozatainak nehézkes rehabilitálásával. Az NSZEP állam már 17 éve összeomlott, de mindazt az igazságtalanságot, amit a párt nevében elkövettek még nem sikerült meggyógyítani.
Thüringia tartományban az igazságszolgáltatás az NDK 11.000 politikai okokból elítélt áldozatát rehabilitálta. Olyan banális okokból szenvedtek üldöztetést, mint pl. állítólagos, vagy tényleges menekülési kísérlet, illetve barátok, ismerősök menekülési szándékának elhallgatása. Nyugat-német vendégekkel történő találkozást az NSZEP-állam az elllenséggel történő konspirációként értékelte, egy pajta leégését pedig szabotázsként.
Munkajogi értelemben mintegy 13.000 thüringiai polgárt rehabilitáltak. Köztük olyan tanárokat, akik kiutazási engedélyt kértek. Őket még a nyolcvanas években eljárásokkal, illetve hivatásuktól történő eltiltással sújtották. Fiatalokat nem engedtek az egyetemen tanulni, a munkahelyen az osztályvezetőt is elmozdították, aki támogatta a kollégájának kiutazási szándékát. A jogállam számára igen nehéz az egykori jogsértő állam jogtalanságait törvényi eszközökkel feldolgozni. Mert miként rehabilitálható, ha valaki az NDK idején a pártállam ellenfeleként nem tanulhatott, vagy bizonyos pozíciók betöltésétől eltiltották? A karrier kettétörése miatt ugyanis valaki aligha rehabilitálható.
Majd 5000 személyt rehabilitáltak a tartományban, mert az igazgatási eljárás áldozata lett. Többek között olyanokat, akiket kényszer kitelepítés alá vetettek, mert az ötvenes és hatvanas években túl közel laktak a két német államot elválasztó ún. zónahatárhoz. A kitelepítetteket gyakran megbélyegzettekként kezelték új lakhelyükön.
Heike Schrade, az elnyomás áldozatinak rehabilitálásával foglalkozó iroda vezetője szerint, az egykori Stasi munkatársak jól szervezettek. Olyan jól csengő nevű egyesületeket tartanak fent, mint a „Társaság a polgárjogokért és az emberi méltóságért”, vagy „A humanitárius és jogi segítség társasága”, illetve „Kezdeményezés az NDK fegyveres testületei és vámigazgatása egykori tagjainak szociális jogainak védelmére’. A legutóbbi társaság „nyugdíj büntetőjog” fogalmának elismerését is elérte és sikeresen verte vissza azokat az egyetlen szabadon választott NDK parlament által tett kísérleteket, melyekkel a magas pártfunkcionáriusok nyugdíját kívánták csökkenteni. Schrade asszony szerint a régi funkcionáriusok máig jelen vannak a politikai életben, települési és járási önkormányzati képviselőként igen aktívak. Sokuk még mindig vehemensen védi a múlt rendszert, illetve mindent megtesznek, hogy bizonyítsák, mennyire rossz a demokrácia.
Az egykori Stasi munkatársak közül máig aktív pl. a Baloldali Párt-PDS tartományi gyűlési lépviselői, Ina Leukefeld és Frank Kuschel. Mindkettőtől megvonták a parlament képviselőségre méltó címet.
origo.hu
Jövő héten már havazás és ónos eső is lehet
