Die Zeit (zeit.de)
A baloldali hetilapban Nina Horaczek A cigányokat likvidálni című cikkében foglalkozik a strasbourgi parlament radikális pártjai esetleges frakciószövetségének esélyeivel.
Az Európai Parlamentben az év végével minden funkciót – például a bizottsági elnökségeket – újraosztanak. Az új tagállamok, Románia és Bulgária belépésével a szélsőjobboldali pártok új esélyt kapnak, hogy saját frakciót és ezzel több pénzt és nagyobb befolyást nyerjenek az Európai Parlamentben. Mindeddig az elképzelések nem tartalmi viták miatt vallottak kudarcot, hanem mert a frakció státus eléréséhez az EU parlamentjében öt országból 19 képviselőre van szükség. Bulgáriával és Romániával elegendő mandátumuk lenne egy önálló frakcióhoz. Ráadásul a brit Függetlenségi Pártiak két képviselője is jelezte, hogy csatlakozna hozzájuk. 40 képviselő érdeklődik az elképzelés iránt, vélekedik Andreas Mölzer, Jörg Haider egykori főideológusa. Összesen 732 képviselő dolgozik a strasbourgi parlamentben.
Románial hat képviselője jön a Nagy-Románia Párttól, melynek vezetője Corneliu Vadim Tudor, a román diktátor, Nicolae Ceausescu udvari költője volt. Tudor magát máig „nagy hazafinak” tartja. Támogatja a halálbüntetés újbóli bevezetését, a legszívesebb táborba zárná a magyarokat, a homoszexuálisokat és a cigányokat. Párttársa, Dumitru Dragomir, a „zsidókból szappant” csinálna és az Atac a la persona című magazinjának egyik rovata a „horogkereszt” címet viseli. A lapban az egyik újságíró úgy vélekedett a zsidók kapcsán: „Sajnos manapság nagy hiány tapasztalható szögesdrótból és Zyklon B-ből.”
A bolgár Roham párt egy képviselőt küldött Brüsszelbe. A párt elnökének, Volen Sziderov programjának többek között kulcseleme a „cigánybűnözés korlátozása és likvidációja”, s rendszeresen bírálja a „zsidó befolyás alatt álló” Egyesült Államokat. Dimitar Sztojanov, a párt uniós képviselője, októberben még megfigyelőként kiprovokált egy botrányt. Amikor felmerült, hogy egy magyar roma képviselőt (Járóka Líviát – a szerk.) az év képviselőnőjévé válasszanak, ez ellen Sztojanov minden képviselőnek megküldött emailban tiltakozott. Eszerint Bulgáriában sokkal szebb cigánylányok élnek, sokkal karcsúbbak és meg lehet őket vásárolni. „A legszebbeknek, a legdrágábbaknak 5000 euró darabja” – írta Sztojanov.
Úgy tűnik, ennyi nyílt antiszemitizmus, rasszizmus és szexizmus még az úgynevezett európai jobboldalnak is sok, így lehet, hogy semmi sem lesz a közös radikális frakcióból.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Helmut Hetzel A „vaslady” válságba taszítja Hollandiát című cikkében a tulipánok földjének politikai megosztottságáról ír.
A hollandiai politikai helyzet egyre kuszább. A november 22-ei előre hozott választásokat követően még mindig nem alakult új kormány, s az új parlament és a régi kormány közötti állandó konfliktus bénítja az országot.
Az újraválasztott parlamentben a kereszténydemokrata–liberális koalíciónak nincs többsége. S a baloldali pártok keményen használják a parlamentben elért hatalmi pozíciójukat. Szerdára virradó éjszaka sikerült Rita Verdonk, az integrációs kérdésekkel és külföldiek ügyeivel megbízott miniszter asszony ellen bizalmatlansági szavazást megnyerniük. A bizalmatlansági indítvány oka: a miniszter nem volt hajlandó leállítani 26 000 menedékkérő kitoloncolását.
A keménysége miatt csak „vasladynek” nevezett Verdonk már többször került reflektorfénybe, s egyike a közvéleményt leginkább megosztó politikusoknak. Verdonk ugyan elveszítette a bizalmi szavazást, de nem gondol a lemondásra. Liberális pártja bejelentette, hogy minden miniszterét visszavonja a kormányból, ha Verdonknak távoznia kell. Jan Peter Balkenende, a kereszténydemokrata miniszterelnök is kifejezte szolidaritását miniszterével. Ezzel létrejött az a parlament és a kormány közötti patthelyzet, ami gyakorlatilag kormányozhatatlanná teszi az országot.
A kormány válságtanácskozáson találkozott. Vélhetően a kormány ismét felajánlja majd lemondását, másodszor már ebben az évben. Nyáron már egyszer megbukott a kabinet, mert a miniszter asszony kezdeményezte Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű képviselőnő állampolgárságának megvonását. Ali az országba történt beutazásakor hamis adatokat közölt. Beatrix királynő vélhetően visszautasítja a lemondást, és arra utasítja a kormányt, hogy az új kabinet megalakulásáig maradjon a helyén. Ez azonban egyre reménytelenebbnek tűnik. Hiszen a politikai csatározás két főszereplője, a kereszténydemokrata Balkenende és a szociáldemokrata Wouter Bos, sohasem szívelte egymást. De most, hogy a parlamentben a baloldal szövetséget kötött Balkenende ellen, a klíma még fagyosabbá vált.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Beck mosakodást és borotválkozást javasol című cikkében ismerteti az SPD elnökének foglalkoztatáspolitikai tanácsait.
„Ha megmosakszik és megborotválkozik, lesz munkája is” –tanácsolta a Rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök a wiesbadeni karácsonyi vásár megtekintése közepette egy munkanélkülinek.
A férfi Kurt Becknek hangosan panaszolta munkanélküliségét, és ironikusan köszönetet mondott a járandóságait csökkentő Hartz IV reformért. Beck viszont a férfi kinézete alapján kételkedett abban, hogy életében valóban dolgozott.
A munkanélküli nem sértődött meg, hanem megígérte: megfogadja a tanácsokat, ha Beck fogadja hivatalában. „A meghívás áll” –nyilatkozta később egy berlini SPD-szóvivő. „Ha az érintett jelentkezik, Kurt Beck segíteni fog neki egy új munkahelyet találni”.
Dirk Niebel, az FDP pártigazgatója bírálta Beck kijelentését. Szerinte, „kizárólag testápolással nem oldható meg a munkanélküliség”. Uwe Schummer (CDU) munkavállalói tagozatának tagja Beck megjegyzését „tapintatlannak“ nevezte. „Ez nem történhet meg egy politikussal, aki kancellárjelölt szeretne lenni“ – vélekedett Schummer.
Oberösterreichische Nachrichten (nachrichten.at)
A linzi napilap Románia sokkal jobb, mint híre az EU-ban címmel készített interjút Leonard Orbannal, a leendő uniós biztossal.
Arra a közvélemény-kutatással kapcsolatos kérdésre, miszerint a brüsszeli bürokraták több mint fele szerint a románok régimódiak és rendetlenek, Orban csak rázta a fejét. Szerinte ez nem igaz. Azt ugyan elismerte, hogy egyes területek még nem egészen modernek, s Romániának tényleg szüksége van jobb szervezésre.
De érezhető az ország dinamikája. A fiatal generáció rendkívül jövőorientált. Orban tisztában van azzal, hogy Románia imázsa számos országban nem jó. Ez azonban nem tükrözi a valóságat. Romániának sokkal jobban kell a sikereit kommunikálnia.
A biztos szerint az sem igaz, hogy a többnyelvűség kérdésével másodlagos feladatkört kapott volna. A kérdést alábecsülik, mert a soknyelvűség politikai, gazdasági és szociális következményekkel jár. A nyelvi sokszínűség az az alap – mely a kultúrával, oktatással együtt meghatározza a versenyképességet. S meghatározza a kisebbségek és a hivatalos nyelvek jogait. A biztos a jövőben 3400 munkatársának főnöke lesz, ami a bizottság teljes személyi állományának több mint 15 százalékát jelenti.
origo.hu
Megkérdeztük Magyar Péter képviselőjelöltjét, mit szól ahhoz, hogy főnöke gyalázta?
