A baloldal visszatérő mantrája, hogy ne szivarfüstös szobákban, azaz a nyilvánosság kihagyásával válasszák ki különféle jelöltjeiket a pártok. A balliberális próbálkozások persze rendre léket kapnak, az eredeti elképzelés, legyen szó a demokrácia erősítéséről vagy a szakmaiság fokozásáról, még véletlenül sem valósul meg. Éppen ebbe a sorba illeszkedik a Tisza Párt európai parlamenti jelöltállítása.
A tavasszal Magyar Péter is belekezdett a „füstös szobák” emlegetésébe. Mint azt kampánya több állomásán, így Szegeden és Nógrádon is elmondta, ők nem úgy járnak el, „mint a hatalmi elit eddigi pártjai, hogy a zárt, szivarfüstös szobában kiválasztunk nyelveket nem beszélő, lusta politikusokat, hanem sok nyelven beszélő, a világ legjobb egyetemein végzett, ambiciózus fiatal és középkorú programozó matematikust, fizikust Cambridge-ből, sebészorvost, biogazdálkodót, diplomatát, közgazdászt, akik valóban a hazájukért szeretnének dolgozni, és akik elértek valamit a szakmájukban”.