Jogi csűrés-csavarás a drogliberalizáció mellett
A Téglásy Kristóf stratégiai igazgató nevével fémjelzett szervezet megemlítette Karsai Krisztinát, a Szegedi Egyetem büntetőjogászát, aki szerint kulcskérdés, hogy a lefoglalt termékek kábítószernek minősülnek-e a magyar büntetőjog alapján. A jogász úgy tudta: a talált ágvégződésről nem állapították meg, hogy virágzó vagy termő-e, enélkül pedig nem lehet kábítószernek minősíteni. Amennyiben virágzó lenne, akkor is lényeges, hogy az alacsony THC-tartalmú (0,2 százalék alatti) kendernövényből származó ágvégződés az EU-s szabályok szerint nem lehet kábítószer.
Erre az érvelésre a DKI úgy reagált, hogy
a CBD árusítása és népszerűsítése nem más, mint a drogliberalizáció marketingeszköze. Ez egy kiskapu, amelyen keresztül szeretnék a köztudatba sulykolni, hogy a marihuána nem káros, sőt gyógyító hatású, ami teljességgel hamis állítás.
– Nem valószínű, hogy valaki azért tér be egy cannabisboltba, mert szép és egészséges hajat szeretne, vagy mert az esti teáját nem tudja meginni egy csepp CBD-olaj nélkül, valamint az is vélelmezhető, hogy az ilyen szereket árusító bolt tulajdonosai sem azért adták a fejüket a termékek forgalmazására, mert itt meg szeretnének állni a kábítószer-legalizálás terén. Ha egyszer kiengedjük a szellemet a palackból, azt már visszazárni többé nem lehet. A kábítószer-legalizálás olyan szellem, ami akár el is pusztíthatja társadalmunkat – figyelmeztetett a szakmai szervezet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!