A droglobbi és annak szélsőséges, jól fizetett aktivistái nem tényekbe, hanem apró részletekbe kapaszkodva próbálják védeni az álláspontjukat, amelyet külföldi finanszírozóik diktálnak nekik – írta a Drogkutató Intézet (DKI). Ezt alátámasztva felidézték, amikor a pesti belvárosban négy évvel ezelőtt megnyílt az első „coffee shop”, vagyis CBD-termékeket (cannabidiolok) árusító üzlet, amelynek a tulajdonosai azt állították, hogy engedélyezett, 0,2 százalék alatti THC-tartalmú árukat forgalmaznak. A rendőrség néhány perccel a nyitás után lecsapott rájuk, és az üzletben lefoglalt termékeket elküldte vizsgálatra a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ laboratóriumába. Ott kiderült, hogy
az árucikkek kábítószernek minősülnek az összetételük alapján, továbbá a boltban előállított 15 vásárlóból 12-nek a drogtesztje pozitív lett.
Az üzlet nem keresett rosszul: a röpke 20 perc alatt, amíg nyitva lehetett, közel 400 ezer forint bevételt szerzett, a tulajdonosok azonban számíthatnak arra, hogy jogerősen letöltendő börtönbüntetést fognak kapni.
TASZ-os lobbista: a marihuána jó és hasznos
Többen is pozitívan foglaltak állást a bolt működése mellett. Az egyikük volt Kardos Tamás, a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) drogpolitikai szakértője, aki minden megnyilvánulásában azt sugallja, hogy a marihuána fogyasztása kifejezetten jó és kismértékben még hasznos is. Szerinte nem veszélyes az a virágzat, amelyik 0,2 százalék alatti mértékben tartalmaz THC-t. Kardos egy brancshoz tartozik a szintén TASZ-os Sárosi Péterrel, aki azt a napjainkban megszülető és alig egy darab tanulmányra épülő Fővárosi drogstratégiát ajnározza, amelyikben csak látszatcselekvéseket fogalmaztak meg.
– Az egész tehát nem más, mint lobbitevékenység, ami nem szolgálja sem a rászorulók, sem a kábítószer nélkül élő nagy többség, azaz a budapesti polgárok 70 százalékának az érdekeit
– vonta le a következtetést a DKI.
Kardoson kívül kritizálták Zacher Gábort is, akiről úgy vélték, hogy már egy ideje kiáll az „orvosi marihuána” legalizálásért. – Neki kellene a legjobban tudnia: nincs olyan, hogy kicsit engedünk, és inkább amellett kellene kardoskodnia, hogy a zéró tolerancia érvényesüljön. Nem volna szabad azt mondania, hogy 0,2 százalékos THC-tartalom alatt egy CBD-termék büntetőjogilag nem minősül kábítószernek, mivel nem pszichoaktív. Ha Zacher ebben valóban hisz, akkor nem látott még elég fiatalt meghalni kábítószer túladagolásban, nem ért oda még elégszer későn egy-egy túladagolás utáni riasztás helyszínére, ahol már csak a halál tényét tudta megállapítani – fogalmazott a DKI.
Jogi csűrés-csavarás a drogliberalizáció mellett
A Téglásy Kristóf stratégiai igazgató nevével fémjelzett szervezet megemlítette Karsai Krisztinát, a Szegedi Egyetem büntetőjogászát, aki szerint kulcskérdés, hogy a lefoglalt termékek kábítószernek minősülnek-e a magyar büntetőjog alapján. A jogász úgy tudta: a talált ágvégződésről nem állapították meg, hogy virágzó vagy termő-e, enélkül pedig nem lehet kábítószernek minősíteni. Amennyiben virágzó lenne, akkor is lényeges, hogy az alacsony THC-tartalmú (0,2 százalék alatti) kendernövényből származó ágvégződés az EU-s szabályok szerint nem lehet kábítószer.
Erre az érvelésre a DKI úgy reagált, hogy
a CBD árusítása és népszerűsítése nem más, mint a drogliberalizáció marketingeszköze. Ez egy kiskapu, amelyen keresztül szeretnék a köztudatba sulykolni, hogy a marihuána nem káros, sőt gyógyító hatású, ami teljességgel hamis állítás.
– Nem valószínű, hogy valaki azért tér be egy cannabisboltba, mert szép és egészséges hajat szeretne, vagy mert az esti teáját nem tudja meginni egy csepp CBD-olaj nélkül, valamint az is vélelmezhető, hogy az ilyen szereket árusító bolt tulajdonosai sem azért adták a fejüket a termékek forgalmazására, mert itt meg szeretnének állni a kábítószer-legalizálás terén. Ha egyszer kiengedjük a szellemet a palackból, azt már visszazárni többé nem lehet. A kábítószer-legalizálás olyan szellem, ami akár el is pusztíthatja társadalmunkat – figyelmeztetett a szakmai szervezet.
