Az európai ellenjavaslat ugyanakkor maga is több feltételt fogalmaz meg. Ezek között szerepel egy megnemtámadási szerződés a NATO és Oroszország között, illetve az a követelés, hogy NATO-vadászgépeket állomásoztassanak Lengyelországban.
További feszültséget kelt, hogy – a Politico megfogalmazása szerint – Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem jelenik meg a brüsszeli miniszteri találkozón; a helyettese, Christopher Landau vesz részt azon. A NATO korábbi szóvivője, Oana Lungescu így kommentálta a helyzetet:
Rubio távolléte rossz üzenet, mert Amerikának még szorosabban kellene együttműködnie európai szövetségeseivel.
A lap arról is ír, hogy több diplomata sérelmezte: Washington túl későn vonta be partnereit a folyamatba. Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ugyanis csak hétfőn adott hivatalos tájékoztatást a tárgyalásokról, két héttel a kiszivárgott tervezet után.
Közben a szövetségeseknek azt is el kell dönteniük, milyen szerepet töltsön be a NATO a békemegállapodás aláírása után. Felmerült annak lehetősége is, hogy újjáélesszék a hosszú ideje inaktív NATO–Oroszország Tanácsot. Egy magas rangú NATO-diplomata így fogalmazott a Politicónak:
A kérdés az, hogy ha a jövőben NATO-ként kell tárgyalnunk az oroszokkal, akkor ezt hogyan tesszük? Működőképes még a NATO–Oroszország Tanács, vagy az Egyesült Államokat kell közvetítőként használnunk?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!