Feszültség a NATO-ban: a szövetségesek beavatkoznának az ukrajnai folyamatokba

Több NATO-tagállam azt sürgeti, hogy a szövetség végre érdemi szerepet kapjon az Ukrajnáról szóló békefolyamatban, mivel eddig gyakorlatilag kihagyták őket a tárgyalásokból. A tagországok egy része már meg is határozta a saját vörös vonalait Ukrajna jövőjével, a csapatok elhelyezésével és a nemzetközi jog betartásával kapcsolatban – miközben az amerikai–orosz egyeztetések önmagukban is fokozzák a feszültséget.

2025. 12. 03. 8:03
Mark Rutte NATO-főtitkár Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A NATO-tagállamok egyre nyíltabban követelik, hogy beleszólást kapjanak a katonai szövetség jövőbeli szerepébe az Ukrajnáról szóló békemegállapodásban – írja a Politico brüsszeli tudósítása. A lap szerint a tagországok többsége elégedetlen amiatt, hogy a NATO eddig nagyrészt mellőzötten vett részt a folyamatban, miközben Washington és Moszkva között már zajlanak a magas szintű egyeztetések – írja az Origo.

Mark Rutte NATO-főtitkár
Mark Rutte NATO-főtitkár. Fotó: AFP

A Politico négy NATO-diplomatát idézve arról számolt be, hogy több szövetséges ország egyértelmű vörös vonalakat kíván rögzíteni a készülő béketerv kapcsán. Ezek között szerepel Ukrajna NATO-csatlakozásának jövője, a szövetséges csapatok és fegyverek elhelyezésének kérdése a NATO területén, valamint a nemzetközi jog következetes betartásának biztosítása.

Elina Valtonen finn külügyminiszter a lapnak így fogalmazott:

Végső soron a NATO fog dönteni a NATO ügyeiben. Most a partnereinkkel és szövetségeseinkkel közösen dolgozzuk ki a vörös vonalakat.

A feszültség azt követően nőtt meg, hogy az európai országokat váratlanul érte az Egyesült Államok és Oroszország között a múlt hónap végén körvonalazódó békecsomag, amelyet több európai fővárosban Moszkva-barátnak minősítettek. Bár az uniós tagállamok már benyújtották saját ellenjavaslatukat, a Politico szerint még nincs kézzelfogható előrelépés.

A NATO külügyminiszterei ma ülnek össze Brüsszelben, és ez lesz az első alkalom, hogy a tagállamok a szövetség keretein belül egyeztethetnek a béketerv részleteiről. A találkozó időzítése sem véletlen: mindössze egy nappal az után kerül rá sor, hogy az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff több órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában.

Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta:

Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államok álljon ezeknek az erőfeszítéseknek az élére,

ugyanakkor hozzátette: „Bármit, amit a háború lezárásáról szóló megállapodás a NATO-val kapcsolatban említ, külön kell kezelni a NATO-val.”

A Politico értesülései szerint az amerikai–orosz tervezet korai változatai olyan pontokat is tartalmaztak, amelyek gyakorlatilag kizárták volna Ukrajna NATO-tagságát, előírták volna, hogy a szövetség nem állomásoztathat csapatokat Ukrajnában, és egy külön szabályt is beletettek volna, amely tiltotta volna Kijev jövőbeli csatlakozását. Rutte szerint ezek a részek időközben kikerültek a tervezetből, Valtonen pedig úgy fogalmazott: „Az első terv Európával és a NATO-val kapcsolatos számos kérdését végül törölték.”

Az európai ellenjavaslat ugyanakkor maga is több feltételt fogalmaz meg. Ezek között szerepel egy megnemtámadási szerződés a NATO és Oroszország között, illetve az a követelés, hogy NATO-vadászgépeket állomásoztassanak Lengyelországban.

További feszültséget kelt, hogy – a Politico megfogalmazása szerint – Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem jelenik meg a brüsszeli miniszteri találkozón; a helyettese, Christopher Landau vesz részt azon. A NATO korábbi szóvivője, Oana Lungescu így kommentálta a helyzetet:

Rubio távolléte rossz üzenet, mert Amerikának még szorosabban kellene együttműködnie európai szövetségeseivel.

A lap arról is ír, hogy több diplomata sérelmezte: Washington túl későn vonta be partnereit a folyamatba. Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ugyanis csak hétfőn adott hivatalos tájékoztatást a tárgyalásokról, két héttel a kiszivárgott tervezet után.

Közben a szövetségeseknek azt is el kell dönteniük, milyen szerepet töltsön be a NATO a békemegállapodás aláírása után. Felmerült annak lehetősége is, hogy újjáélesszék a hosszú ideje inaktív NATO–Oroszország Tanácsot. Egy magas rangú NATO-diplomata így fogalmazott a Politicónak: 

A kérdés az, hogy ha a jövőben NATO-ként kell tárgyalnunk az oroszokkal, akkor ezt hogyan tesszük? Működőképes még a NATO–Oroszország Tanács, vagy az Egyesült Államokat kell közvetítőként használnunk?

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.