Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Titkosszolgálati szakértőkre a kétely árnyéka kerül című cikkében azzal foglalkozik, hogy Alexander Litvinyenko olyan titkos dokumentumok birtokába jutott, amelyekkel másokat zsarolhatott volna- jelentette a londoni Observer című lap. A lista korrupt hivatalnokoktól, gazdag orosz üzletembereken át egészen egy Kreml-beli forrásig terjedt. A lap szerint a zsarolással Litvinyenko több tízezer fontot kereshetett volna. Az Observer írása szerint Julia Szvetlicsnaját szólította fel állítólag Litvinyenko, hogy szálljon be az üzletbe. Ő úgy fogalmazott: azt mesélte, hogy számos befolyásos ember zsarolását tervezi, oligarchákat, korrupt hivatalnokokat és egyes Kremlbeli forrásokat!
Eme ténykedésével Litvinyenko számos ellenfelet szerezhetett, folytatja az Observer spekulációját. Ugyanakkor a vádak elég gyenge lábakon állnak. John Reid brit belügyminiszter szeretne a nyomozásból összeurópai ügyet csinálni.
– Úgy hiszem, hogy a következő napok folyamán az ügy a túlterjeszkedik Nagy-Britannia területén – nyilatkozta Reid. Az egészségügyi hatóságok már együttműködnek az európai társszervezeteikkel, s a nyomozóhatóságok is megteszik majd ezt a lépést.
Továbbra is tisztázatlan Mario Scaramella olasz biztonsági szakértő szerepe a történetben, akivel halála előtt nem sokkal Litvinyenko találkozott. Scaramella, aki jelenleg egy londoni korházban fekszik, úgy vélekedett: megmérgezésem összefügghet azokkal az információkkal, melyeket Litvinyenko néhány hónappal korábban átadott. A magát gyakran professore-nak neveztető Scaramella útjai kifürkészhetetlenek. Olasz lapértesülések „árnyékban élő személyként” írják le, olyan kétes elemként, aki a titkosszolgálatok, a bűnözés és a politikai határain egyensúlyoz. Kétes üzletek, bizalmas dossziék, átláthatatlan machinációk tartoznak a repertoárjába.
Scaramella rendszeresen dicsekedett a „biztonsági szolgálatok”
területén meglévő prominens kapcsolataival. Rendszeresen
megdöbbentő történetekkel rukkolt elő, mint pl., hogy a nápolyi
öbölben egy orosz atom-tengeralattjáró ólálkodik. „Kalandos
tanácsadónak” nevezte őt a Corriere della Sera. Az elmúlt esztendőben a római államügyészség fegyvercsempészet gyanúja miatt nyomozott Scaramella ellen. Ebben az ügyben időnként dúsított urán is szóba került, melyet volt KGB ügynökök csempésztek volna az itáliai miniállamba, San Marinóba. 2002-ben lépett előre a ranglétrán Scaramella, amikor a Berlusconi kormány vizsgálóbizottságot állított fel, mely a KGB itáliai hidegháborús aktivitását volt hivatva feltárni. A bizottság elnökévé a miniszterelnök bizalmasát, Paolo Guzzantit választották, aki
Scaramellából tanácsadó csinált. Azonban a bizottságban gyorsan felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Scaramella nyilatkozatai „aligha hitelesek”. Berlusconi kritikusai máig azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy a bizottság valódi célja a
Berlusconi meghitt ellenségének számító Romano Prodi besározása volt.
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív napilap vasárnapi kiadásában Christiane Hoffmann
Mindenkit megölnek, akit ellenségének tartanak címmel készített
interjút Ahmed Szakajevvel, a Londonban élő csecsen emigráns
politikussal. Szakajev szerint nem kétséges, hogy a Litvinyenko- gyilkosságot korábbi titkosszolgálati kollégája és főnöke, Valgyimir Putyin utasítására követték el. Nem tartja valószínűnek azt az elméletet, miszerint egy a titkosszolgálaton belüli csoport hajtotta végre az akciót, hogy így okozzon politikai károkat az orosz elnöknek. Egy ilyen léptékű akciót képtelenség elkövetni az ország első emberének engedélye nélkül.
Az emigráns csecsen politikus szerint Putyin egyik tanára, az orosz elnököt kicsinyes, gonosz és bosszúálló személyként írta le. Azt hiszem- folytatta-, hogy Putyin személyesen is gyűlölte Litvinyenkót és képtelen volt megbocsátania átállását. Ezen személyek szemében a hazáját és a rendszert is elárulta. Az orosz-csecsen háborúk 400 éves történetében Litvinyenko
volt az első magas rangú orosz személy, aki nyilvánosság előtt is
foglalkozott a csecsenföldi emberi jogsértésekkel. S nem csak ezt:
pontos információkat, neveket, adatokat és hadműveleti információkat gyűjtött. A rezsim első számú közellensége volt, azé a rezsimé, mely háromnegyed részben egykori titkosszolgálati személyekből állt.
A kiugrott hírszerző hihetetlenül pontos információkkal rendelkezett a KGB és az FSB tevékenységéről: pontosan tudta, hogy ki ki mögött áll. Szolzsenyicint követően ő volt az első orosz ember, akinek betiltották a könyvét, melyben a moszkvai lakóházak elleni 1999-es merényletek hátterét vizsgálta. Ezekért a hivatalos Moszkva megpróbálta a csecseneket felelőssé tenni. Az elkövetők Szakajev szerint azért használtak polóniumot, mert abban bíztak nem derül ki, hogy ezzel az anyaggal követték el a gyilkosságot, hiszen erre eddig nem volt precedens. Putyin még a finnországi csúcstalálkozón úgy nyilatkozott, hogy nincs bűncselekményekre utaló bizonyíték, ezért nincs ok nyomozásra sem.
Végül is három hétig tartott, amíg rábukkantak a polóniumra. A
gyilkosok nem számoltak azzal, hogy Szása ilyen sokáig fog élni.
Korábbi, csecseneken végzett kísérleteiken, ahol az áldozatok nem
voltak ilyen bivalyerősek, alig tíz napot éltek. A csecsen emigráns
szerint ilyen gyilkossság áldozatává vált Lecsa Izmajlov. 2004-ben
ugyanilyen tünetek közepette halt meg a lefortovói börtönben, miután teát ivott két FSB tiszttel. Szakajev úgy véli, az európaiak nem tehetnek úgy, mintha a gyilkosság meglepetésként érte volna őket. A Duma júliusban, a szentpétervári G8-as csúcstalálkozó előestéjén elfogadott két igen fontos törvényt. Az első engedélyezi a kormány számára, hogy szélsőségeseket és terroristákat Oroszországban és külföldön likvidáljon. A másik a kormányt bíráló és azzal szemben álló személyeket is szélsőségesként definiálja.
A csecsen politikus szerint hiba, ha az európaiak azt hiszik, Moszkva csak a rezsimet bírálókat és a csecseneket pusztítja el. Ez egy illúzió: mindenkit megölnek, akit ellenségüknek tartanak.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
