Die Presse (diperesse.com)
A konzervatív osztrák lapban Wolfgang Böhm A nem szeretett bővítés című cikkében foglalkozik Románia és Bulgária méla undorral tudomásul vett csatlakozásával.
A 2004-es bővítéskor még pukkantak a pezsgős palackok, s az ír elnökség hatalmas ünnepséggel emlékezett meg az új tagállamok jöveteléről. Ha újévkor Bulgária és Románia csatlakozik a szervezethez, akkor a fogadtatás jóval szerényebb lesz. Ami nem csoda, hiszen ezt a bővítést az Eurobarometer felmérése szerint az uniós polgárok alig 45 százaléka támogatja. Ez az arány Ausztriában még siralmasabb, mindössze 27 százalék.
A belépésükkel nem lehet jó pontokat szerezni, vélekednek berlini kormánykörökben. Éppen ezért egyáltalán nem is gondolnak arra az uniós elnökséget január 1-vel átvevő Berlinben, hogy bármit is ünnepeljenek. A hivatalos szóhasználat szerint: „Bulgária és Románia otthon kíván ünnepelni.„
Ez azonban egyszerűen nem igaz, hiszen mindkét ország szívesen javítana rossz imázsán. Már szinte megalázó Bukarest és Szófia erőlködése, ahogyan önmaguk ünnepeltetésével próbálkoznak. 1,6 millió eurót szabadított fel a bolgár kormány, hogy legalább egy kis reklámot csináljon magának. Így pl. Prágában ételbemutatókat tartanak, információs standokat állítanak és ünnepi koncertet szerveznek.
Brüsszelben a színfalak mögött régóta elismerik, hogy most másodosztályú tagság születik. Ennek egyik jele, hogy az újaknak csak sokadrangú biztosi helyeket ajánlottak. Egy másik jel, hogy most szinte mindegyik tagállam bezárja kapuit a román és bolgár munkavállalók előtt. Olaszország, Németország, sőt Nagy-Britannia és Írország is, melyek 2004-ben még elutasították, hogy átmenetileg korlátozzák a kelet-európai munkavállalókat, most bezárják határaikat. Hollandia, mely szintén szimpátiával viseltetett a munkavállalók szabad mozgása iránt, nem kíván románokat és bolgárokat az országba beengedni. Ausztria is azt tervezi, hogy kihasználja, mind a hét éves átmeneti szabályozást. Az egyetlen kivételt Svédország jelenti, de ott az üzemekben minimálisak a külföldiek munkavállalási esélyei.
Miközben a nyugat-európai uniós tagok érzelmi és jogi barikádokat építenek, addig egyes új tagállamokban némi szimpátia is található ezen államokkal szemben. Csehország például jelezte, tervezi a munkaerőpiacának megnyitását, hasonló nyilatkozatot tett Lengyelország, Szlovákia és Észtország is. (Hogy ez a gyakorlatban mit jelent például, a 17 százalék feletti lengyel és szlovák munkanélküliség esetében, az más lapra tartozik. Szerk.)
A munkaerő piaci korlátozáson túl számos területen az EU védzáradékokat állított, hogy ezzel garantálja, a csatlakozással nem lanyhul az országok reformtempója. Amennyiben alábbhagyna a korrupció elleni küzdelem, vagy lassulna a közigazgatás és az igazságszolgáltatás korszerűsítése, akkor ezekből a politikaterületekből az unió kizárhatná őket.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Bernhard Heimrich Radioaktív orosz talány című cikkében kutatja a Litvinyenko gyilkosság hátterét.
Az egykori orosz kém ügyében felbukkant legújabb nyomok minden eddiginél világosabban utalnak Moszkvára. Szerda óta a British Airways három gépét, mely London és Moszkva között a szóba jöhető időszakban repült ideiglenesen kivonták a forgalomból. Litvinyenko november 23-án radioaktív mérgezés miatt elhunyt. Megmérgezésének időpontja vélhetően november 1-e volt.
A számos, a történettel kapcsolatos összeesküvés elméletben is komoly szerepet játszik a méreg lassú hatása. Vitathatatlannak tűnik, hogy a polónium 210-es izotópja állami, fél-állami forrásból származhat; hiszen senki más sem üzemeltet atomerőművet, ahol ez az izotóp előállítható. Ugyanakkor a kivitelezés számos kérdést felvet. Egy kicsit más összetételű keverék esetében az elkövetőknek lehetősége lett volna arra, hogy ne csak az eltűnésükhöz szükséges idő álljon rendelkezésükre, de tettük is mindörökre homályban maradjon.
Ha a méreg egy fokkal erősebb lett volna, akkor Litvinyenko halálát egy-két hét múlva olyan szimptómák kísérték volna, mely bármely más betegségre utalt volna, s senkiben sem fordult volna meg a radioaktív mérgezés gondolata. Éppen ezért a spekulációk egyik csoportja szerint a radioaktív anyag ugyan állami intézményből került ki, de összeállításánál nem szakemberek, azaz profi ügynökök bábáskodtak, hanem amatőrök, akik a feketepiacról szerezték a polóniumot. Az összeesküvés elméletek másik csoportja szerint, azonban egy ellenkező lehetőség is elképzelhető: A merényletet profik hajtották végre, s azért tettek így, hogy úgy tűnjön, mintha amatőrök lettek volna az elkövetők.
A legelterjedtebb londoni változat szerint a merényletet, vagy az orosz elnök, vagy annak barátai, esetleg olyanok, akik magukat annak tartják: röviden az elnök titkosszolgálata követte el. Az ellentétes változat szerint Putyin ellenfelei – lehetséges, hogy ők is annak a szolgálatnak a tagjai – lettek volna az elkövetők, így akarván a Kreml urát hitelteleníteni. Ezt a változatot főként Moszkvából táplálják.
Szintén főként Moszkvában emlegetik a harmadik lehetőséget is, nevezetesen orosz emigránsok intrikájáról lenne szó. Ahol elsősorban az orosz milliárdos Borisz Berezovszkijt emlegetik. Moszkvában ekként értékelik a Berezovszkij irodásában talált polónium nyomokat. Londonban ezzel szemben csak a Kreml és a milliárdos disszidens csatájában bevetett újabb trükköt látnak ebben. Berezovszkij azt terjeszti magáról, hogy attól fél, ő lehet a következő áldozat.
Litvinyenko likvidálásának egyik lehetséges oka az a kemény kritika, amivel egykori munkaadóját az orosz belföldi titkosszolgálatot az FSB-t és annak egykori főnökét Vlagyimir Putyint illette. Moszkvában az egykori alezredes nyilvános sajtótájékoztatón bejelentette, az FSB Berezovszkij meggyilkolását tervezi. Később könyvében felállította azt az elméletet, hogy a szolgálat követte el azokat a több száz áldozatot követelő moszkvai lakóházak elleni támadásokat, melyekért megpróbálták a csecsen terroristákat felelőssé tenni. S mely közvetve megnyitotta az utat Putyin felemelkedése előtt, hiszen a válaszként megkezdett második csecsen háborúval lett igazán népszerű.
A fenti, illetve a Politkovszkaja-ügy mellett még a Jukosz szétverésének esete is szerepet játszhatott Litvinyenko likvidálásában. Néhány héttel halála előtt Litvinyenko Izraelben volt, ahol az ott élő orosz milliárdos menekülttel, Leonyid Nyevszlinnel találkozott, s egy a Jukosz Kreml általi erőszakos átvételéről készült dosszié átvételérő tárgyaljon. Nyevszlin most késznek mutatkozik, hogy a dossziét átadja a brit rendőrségnek.
origo.hu
Jövő héten már havazás és ónos eső is lehet
