Az élelmiszerbotrány volt napirend előtti felszólalások középpontjában a parlament plenáris ülésén. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében azt hangoztatta: mindenkinek osztoznia kell a felelősségben, és a kormány megtett mindent, amit lehetett. A kormányfő szerint az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó intézményeket azért vonták össze, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés. Elzárkózott attól a vélekedéstől, hogy „valakit le kellene már csukatni” az ügyben, mert szerinte nagy baj lenne, ha az igazságszolgáltatást politikusok és újságírók befolyásolhatnák.
Gyurcsány szerint „ami itt történt az arcpirító disznóság”. Úgy vélte a részben külföldi tulajdonú cég eleve a fogyasztók becsapására, megtévesztésére, az egészségük veszélyeztetésére jött létre. – Úgy nem lehet gyarapodni, hogy másokat tönkretesznek, ilyet nem lehet Magyarországon csinálni – mondta az érdekes körülmények között meggazdagodott Gyurcsány Ferenc.
Kiss Péter (MSZP) is úgy vélte, hogy Magyaroszágon az élelmiszerbiztonság egyre erőteljesebben valósul meg az élelmiszerláncban. Ő mindenestre törvénymódosítást is szorgalmazott, hogy emelni lehessen azokat a bírságokat, amelyeknek szerinte sincs visszatartó ereje.
Navracsics Tibor (Fidesz) a kormányfő szavaira reagálva arra hívta fel a figyelmet: négy és fél év szocialista-szabad demokrakta kormányzás idején periodikusan visszatérnek az élelmiszerbiztonsági problémák. A frakcióvezető annak a Gyurcsány Ferencnek a felelősségét hangsúlyozta, aki tönkretette a közigazgatást; fenyegette a köztisztviselőket, politikai zsákmányszerzés alanyává tette a szakállamtitkári posztokat.
Felelős demokráciára van szükség, de elvárható-e ez, ha a miniszterelnök felelőtlen? – tette fel a kérdést. Ha baj van, Gyurcsány a politikai felelősségről nem is hall, menekül előle (mint az augusztus 20-i tűzijáték katasztrófa kapcsán), „teríteni” igyekszik a felelősség kérdését. Ha viszont nincs baj, egy személyben intézkedik, „páváskodik”.
Navracsics sürgette, hogy a felelős kormányzás érdekében vegyék végre napirendre a Fidesz június 19-i javaslatát, amely a 2000-2001-es szintre vinné vissza a miniszterek fizetését. Kifogásolta, hogy Gyurcsány azért osztott jutalmat mert a miniszterek eleget tettek munkaköri kötelességüknek.
Semjén Zsolt (KDNP) szerint a fejétől bűzlik a hal. Úgy vélte: a politia sara is az, ami történt. Az ország vezetői nem tartják be azokat az erkölcsi normákat, amelyeket a társadalomtól elvárnak. Egy sportszeletért már bilincsben visznek el egy hétköznapi embert, míg milliárdok eltulajdonítói „beleröhögnek a kamerába” sztárügyvédjük mögül.
Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint Navracsics „hülyeséget” hordott össze. Szerinte világos jogszabályokra van szükség, nagyon kemény ellenőrzésre, és súlyos jogkövetkezményekre.
Dávid Ibolya (MDF) szerint a miniszterelnöknek ráhatása van arra, hogy Magyarország ne legyen Európa „konyhamalaca”. A jövő évi költségvetésben viszont 20 százalékkal csökken az ÁNTSZ támogatása, amely várhatóan 1200 fős elbocsátással párosul majd. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal tervezett éves költségvetése 148 millió forint, amely 20 százalékos csökkenés az ideihez képest. Az országos tisztifőorvosnak pedig a megszorítások eredményeképp 600 munkatársának kell felmondania. Sürgette, hogy a további halálosesetek elkerülése érdekében emeljék az ellenőrzés támogatásást, és a cégvezetőknek az ilyen esetekben legyen személyes büntetőjogi felelősségük.
Gyurcsány Ferenc viszontválaszában a kormány felelősségét firtató felszólalásokat személyeskedő és durva sértegetésnek nevezte. Semjén Zsolt erre annyit jegyzett meg: „az átcsomagolt romlott árú maga a szocialista párt”.
Az élelmiszerbotrányról folyó vita a többi napirend előtti felszólalásban is folytatódott. Font Sándor (Fidesz) szerint csak a jéghegy csúcsa ami nyilvánosságra került. Szerinte a kormány szándékosan verte szét az Európai Uniós csatlakozásig jól működő élelmiszerbiztonsági rendszert, mert az még képes lett volna kiszűrni az élelmiszernek látszó szemetet. Az államigazgatás szerint elbizonytalanították, az most már óvatosan vizsgálódik, „nem bújik-e meg az ukrán, izraeli és magyar tulajdonosok között egy milliárdos Gyurcsány-barát?” Bejelentette: a Fidesz képviselőkből és szakértőkből „Fogyasztóvédelmi akciócsoportot” hoz létre, az önkormányzatokat pedig tájékoztató információs vonalak létesítésére kéri.
Gráf József agrárminiszter szerint nem szétverték a rendszert, megerősítették. Úgy vélte: nem a létszám a minden, hanem az akarat. Elmondása szerint egy félkatonai ellenőrző rendszert hozott létre a saját irányítása alatt, de szivesen együttműködik mindenkivel.
Nyolcadszor intézett interpellációt Balog Zoltán (Fidesz) az igazságügyi és rendészeti miniszterhez a szeptemberi és októberi budapesti demonstrációkon tapasztalt rendőri brutalitás miatt. Az ellenzéki politikus kiemelte, hogy az ENSZ egy november végén nyilvánosságra hozott jelentésében rámutatott: Magyarországnak fokozottabban kellene ügyelnie az emberi jogok védelmére, a jogellenes intézkedések ellen pedig a zéró tolerancia elvét kellene alkalmaznia. Balog Zoltán egyebek mellett arra a kérdésre várt választ a rendészeti minisztertől, hogy miért nem vizsgálja az esetet elemző bizottság a személyes felelősséget.
Petrétei József válaszában megint azt ismételte, hogy a rendőrök nem követtek el jogsértéseket, amikor „csapaterőt alkalmazva” feloszlatták a tömeget. A rendőrségen belül folyamatban van az a vizsgálat, amely a személyes felelősöket keresi – állította. A tárcavezető ismételten elmondta, hogy a rendőrök egyedi azonosító száma a sisakon lesz majd. (Ismert: egy mult heti demonstráción sem volt a rendőrök egy részén azonosítószám – a szerk.)
Fónagy János (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a MÁV Zrt. tisztázott költségvetési tételt képezzen, és hogy az ezzel kapcsolatos költségvetési kötelezettségeket mindenki megismerhesse. Jelenleg ugyanis mindössze egy sorban szerepel a költségvetésben, a büdzsé nem részletezi, hogy ez a tétel miből áll össze. Elmondta: az Európai Unió és az Állami Számvevőszék is kifogásolta, hogy a MÁV államilag garantált adóssága olyan kockázati tényező, amelynek valószínűsíthető átvállalása tovább növeli a költségvetési hiányt.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt mondta: 2007-ben a MÁV mérleg szerinti vesztesége várhatóan 104 milliárd forint lesz, hitelállománya 2006 végére 356 milliárd forintot tesz ki, a tételek mögötti állami kezességvállalás mértéke jelenleg 277 milliárd forint.
Ausztrália
Ausztrália szerint a világ hamarosan követni fogja
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!