Argentína is adósságcsapdában

Kolumbiában nem mindennapi botrány robbant ki a külügyminiszterrel kapcsolatban – írja az El Mundo. Argentína pedig válaszút előtt áll: vagy enged az Egyesült Államok nyomásának vagy nem ütemezik át adósságait. Argentína az elmúlt 17 év alatt teljesen eladósodott, ráadásul mértéktelen hitelfelvétel és privatizáció zajlott – olvasható a Clarín Digital-ban.

El Mundo – Santa Fe de Bogotá (Kolumbia)

María Consuelo Araújo kolumbiai külügyminiszter beadta lemondását Álvaro Uribének. A tavaly másodszor is megválasztott liberális kolumbiai elnök azonban védelmébe vette miniszterét, pedig a kolumbiai diplomácia vezetőjének nemrég letartóztatott bátyja kapcsolatban állt a szélsőséges félkatonai csoportokkal. María Consuelo Araújo diplomáciai vezető helyzetét nehezíti, hogy emberrablásban való részvétellel vádolják édesapját is. A szenátor Álvaro Araújón kívül még öt kormánypárti parlamenti képviselőt tartóztattak le a héten.

Kolumbiában 2005-ben állapodott meg egymással a liberális kormány és az AUC (Egyesült Kolumbiai Önvédelem) több ezer tagja. A kormány azonban a fegyverek átadása után mégis letartóztatásokba kezdett, majd kiderült, hogy több kormánypárti politikus is kapcsolatban állt velük. Sőt, a héten derült fény arra a tényre is, hogy a kolumbiai kábítószermaffia is megjelent a választási kampányokban, nevezetesen a szintén liberális Ernesto Samper (1994-1998) volt elnök idején. A dél-amerikai országban évtizedek óta tart a polgárháború a két marxista gerillaszervezet (a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC), valamint a mérsékeltebb Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN), és az állam között.

Clarín Digital – Buenos Aires (Argentína)

Az Egyesült Államok ragaszkodik hozzá, hogy a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen az úgynevezett Párizsi Klub legközelebbi tanácskozásán, ahol Argentína hiteleinek átütemezéséről döntenek. (Az évente 10-11 alkalommal tanácskozó párizsi klub állandó tagjai közé számít például Franciaország, az Egyesült Államok, Spanyolország, Hollandia vagy Németország.) Argentína egy évvel ezelőtt – Venezuela segítségével – fizette ki egy összegben maradék tartozásait a hitelintézetnek, csaknem tízmillárd dollárt, hogy ne kelljen megfizetnie a hitel kamatait. Ezután felszámolta az FMI Buenos Aires-i irodáit. Argentína külső adósságai 7 évvel ezelőtt elérték a 150 milliárd dollárt, amelynek jó részét sikerült átütemezni a válságos helyzetre való tekintettel. Az Egyesült Államok azonban most azt akarja, hogy a mostani argentin elnök ismét állapodjon meg a Nemzetközi Valutaalappal.

Argentína az elmúlt 17 év alatt jórészt Carlos Saúl Ménem (1989-1999) elnök neoliberális gazdaságpolitikája következtében teljesen eladósodott, ráadásul mértéktelen hitelfelvétel és privatizáció zajlott. Ekkor került külföldi tulajdonba az ország területének több mint tíz százaléka. A 2001-ben bekövetkezett gazdasági összeomlás miatt egy éven keresztül készpénzkorlátozást vezettek be a dél-amerikai országban. Ez annyit jelentett, hogy a bankok legfeljebb heti 250 dollárnak megfelelő készpénzt adtak ki egy személynek. Mivel az ország gazdasága jórészt fekete gazdaságban, és készpénzzel, nem átutalással működött, gyakorlatilag tönkrement a lakosság egyik motorja, a középosztály, és csak két évvel ezelőtt tért magához valamennyire. Az ország lakosságának 40 százaléka még mindig nyomorog vagy elvándorolt az országból.