Bush üres kézzel megy Latin-Amerikába

A spanyol lapok vezető helyen foglalkoznak egy törtenelmi ETA-fogoly ítéletének váratlan enyhítésével járó lehetséges következményekkel. Bolíviában a júliusra elkészülő új alkotmányban az indián őslakosok valószínűleg megkapják az önrendelkezést. Az amerikai elnök a jövő héten kezdődő latin-amerikai körútján javítani próbál az Egyesült Államok eddig elvesztett pozícióin.

2007. 03. 02. 18:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

El País – Madrid

Ahogy számítani lehetett rá, az ETA és a baloldali spanyol kormány tűzszüneti tárgyalását mindenképpen elutasító politikai szereplők azonnal felháborodással fogadták a két fél álláspontjának közeledését az egyik történelmi ETA-fogoly csütörtöki Baszkföldre szállításával. Csütörtök este több ezren tüntettek spontán módon a belügyminisztérium madridi épülete előtt, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a belügyi tárca vezetőjének döntése ellen. A tüntetők hosszú időre megbénították a spanyol főváros legforgalmasabb sugárútját, de a rendőrök nem oszlatták fel őket.

Baszkföldre érkezése után José Ignacio De Juana Chaos 115 nap után megszakította második éhségsztrájkját. A történelmi ETA-foglyot még 1987-ben ítélték el több mint 3.000 évre, amiért egy év alatt 11 merényletben vett részt, amelyek során 25 rendőr, katona, csendőr vesztette életét. 2005 februárjában szabadult volna a könnyítésekkel, de tavaly augusztusban újra elítélték több mint 12 évre, ezért kezdett első éhségsztrájkjába.
Az összes mérvadó spanyol lap vezető helyen foglalkozott a spanyol kormány tagjának döntésével, és Mariano Rajoy, a spanyol Néppárt (PP) elnöke bejelentette, hogy pártja hamarosan tiltakozó tüntetést hirdet meg, amiért Alfredo Pérez Rubalcaba, spanyol belügyminiszter jelentősen enyhítette a De Juana Chaosra kirótt új ítéletet.

La Prensa – La Paz

Evo Morales, Bolívia első indián elnöke azt szeretné, ha a júliusra elkészítendő új alkotmányban szerepelne az indián őslakosok önrendelkezési joga. A 9,5 millió lakosú Bolíviában 55 százalék az indián, 30 százalék pedig a mesztic lakosság aránya. Morales ezen kívul szeretné, ha az új alkotmány azt is biztosítaná, hogy újra az állam rendelkezzen a dél-amerikai ország földjei, akárcsak az ország természeti kincsei felett.

Az ajmara indián Evo Morales eddig három ágazatban kezdett bele nagy államosításba, előbb a szénhidrogénkészletet vette teljesen állami kézbe, nem sokkal később a parlagon heverő nagybirtokok egy részét osztotta fel, idén pedig a kihasználatlan vagy törvény- és szerződésszegésekkel működő bányák kerültek sorra.

Clarín Digital – Buenos Aires

Thomas Shannon, az Egyesült Államok külügyminisztériumának második embere sajtótájékoztatót adott George W. Bush elnök jövő héten kezdődő latin-amerikai látogatása előtt. Shannon szerint az elnök március 8-14 között az öt latin-amerikai országot – Brazíliát, Uruguayt, Kolumbiát, Guatemalát es Mexikót – érintő körúttal azt szeretné bizonyítani, hogy kész a kompromisszumra az utóbbi négy évben tőle elfordult földrésszel. A külügyminiszterhelyettes még hozzátette, az elnök „meg akarja hallgatni a népeket”. A republikánus és demokrata képviselők közben Busht hibáztatják , amiért hagyta, hogy néhány év alatt balra forduljon Latin-Amerika.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.