Jornal de Notícias – Lisszabon (Portugália)
A mai napon Bush több latin-amerikai lap tudósítóinak adott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy Fidel Castro halála után a kommunista rendszernek buknia kell. A Raúl Castro utódlását firtató kérdésre válaszolva Bush kijelentette: „az átmenet nem azt jelenti, hogy egy másik személy követi elődjét, hanem másik rendszer kerül hatalomra, a népakarat döntése alapján„. (Raúl Castro tavaly júliusban állt egy teljhatalmú kollektív bizottság élére, mert súlyos bélműtétet hajtottak végre 80 éves bátyján, Fidel Castrón).
Bush holnap indul öt országot (Brazíliát, Uruguayt, Kolumbiát, Guatemalát és Mexikót) érintő latin-amerikai körútjára, és csökkenteni próbálta az útját kísérő tiltakozásokat, amelyek közül a legnagyobbat pénteken, az argentin fővárosban, Buenos Airesben tartják Hugo Chávez venezuelai elnök jelenlétében. Uruguayban 180 kilométert gyalogolnak az elnök lakhelyéig. Brazíliában a kormányzó Dolgozók Pártjának több tagja is csatlakozni fog a Bush látogatása ellen tiltakozókhoz.
BBC Mundo
A brit honlap spanyol változata annak járt utána, miért marad ki Argentína Bush latin-amerikai körútjából. Jorge Costa, az argentin Stratégiai Tervezési Intézet kutatója szerint egyszerűen nem fér bele Bush programjába több ország, ráadásul alig másfél éve már járt Argentínában. Chile is kimarad, mivel tavaly már járt ott az amerikai elnök.
A szociológus és politológus Atilio Borón viszont ellentmond kutató kollégájának, mert szerinte Bush korlátokat akar építeni Hugo Chávez körül. Az argentin közvélemény ellenségesen viszonyul az Egyesült Államokhoz. Washington pedig mindig veszélyes versenytársat látott Argentínában a mezőgazdasági termelés terén. Azt sem felejtette el az amerikai elnök, hogy 2005 november elején az argentin Mar del Plata fürdőhelyen tartott Amerikák csúcstalálkozóján „globalizációs ellencsúcsot” szerveztek ellene, amelyen a fő ellenfélnek tekintett Hugo Chávez is részt vett.
De a távolmaradás legdöntőbb oka: Kirchner, a térség harmadik legerősebb gazdaságával rendelkező országának elnöke nem volt hajlandó csatlakozni a Bush által erőltetett szabadkereskedelmi szerződésekhez.
La Jornada – Mexikóváros
Egy német hadbíróság 8 hónap börtönbüntetésre ítélte Agustín Aguayo amerikai-mexikói állampolgárságú orvos-őrmestert, amiért lelkiismereti okokból nem volt hajlandó bevonulni második iraki bevetésére. Az őrmestert akár hét évre is ítélhették volna, de Mexikó kormánya és diplomatái határozottan tiltakoztak: követelték, hogy engedjék szabadon állampolgárukat sőt, Felipe Calderón elnök is személyesen emelt szót Aguayo érdekében. A diplomáciai kar Németországban is mindent követ megmozgatott, hogy ejtsék a vádat a dezertálással vádolt férfi ellen. Aguayo elmondta, hogy első bevetésén szemtanúja volt az amerikai katonák kegyetlenkedéseinek.
illegális bevádorlás
Az európai éjszakák félelembe burkolóztak Londontól Párizsig
