A diákkört 1957-ben hozták létre a cseh fővárosban tanuló szlovákiai magyar főiskolások és egyetemisták, s az dacolva az elmúlt öt évtized történelmének viharaival máig is működik és szinte élő legendává vált. Az Ady Endre nevet a hatvanas évek közepén vették fel az abban az időben már rendszeresen összejáró prágai magyar diákok – mondta el az emlékünnepségen Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament képviselője, aki akkoriban a klub vezetője volt.
Tánczos Zsolt, az AED mai elnöke a volt klubvezetőkkel tartott péntek esti találkozón a Prágai Magyar Kulturális Intézet zsúfolásig megtelt nagytermében elmondta: jelenleg mintegy 250 tagjuk van, akik rendszeresen összejárnak, és különféle kulturális, társadalmi valamint sporteseményeket szerveznek. Ilyenek például a gólyaavatás, a Rimet foci kupa, a Klampár Tibor és a Polgár lányok asztaltenisz bajnokság, a március 15-e alkalmával megrendezett nagy márciusi buli, amelyre a szlovákiai, magyarországi és erdélyi magyar diákkörök képviselői jönnek Prágába. Népszerűek a közös színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, vagy a rendszeres pénteki összejövetelek a Hrádek nevű, a magyar fiatalok között mára már legendássá vált prágai kocsmában.
Az Ady kör mellett – a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége prágai helyi szervezetének támogatásával – néhány éve újra megalakult a Nyitnikék néptánccsoport is. Ezen a néven már a hetvenes években is nagysikerű néptánccsoport működött Prágában. A szombat esti hivatalos ünnepség és közös vacsora keretében a két együttes tagjai közösen táncoltak. Az Adysoknak 1994 óta Knédli néven rendszertelenül megjelenő lapjuk is van.
Az egykori klubelnökök találkozóján elhangzott: az AED komoly szerepet játszott a felvidéki magyarság életében is. A hatvanas évek második felében az AED volt az egyik legfőbb kezdeményezője a Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásának, amelyet az 1968-as prágai tavaszként ismert reformmozgalom erőszakos eltiprása után az akkori kommunista hatalom betiltott. A hatvanas évektől kezdve az Ady kör felvidéki magyar honismereti túrákat is szervezett, amelyeket később a hatóságok szintén betiltottak. Ugyancsak a hatvanas évektől kezdve a klub rendszeresen tájékoztatja a szlovákiai magyar középiskolákat a prágai és a csehországi továbbtanulási lehetőségekről.
A hetvenes évek első felében az AED gyakorlatilag illegálisan működött, hiszen nem volt tagja a rendszer által 1970-ben újonnan létrehozott Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Az évtized végén aztán a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok karolta fel őket, s a klub a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének Prágába kihelyezett tagozataként működött immár törvényesen – fejtette ki Salamon Lívia, aki mint egyedüli nő a hetvenes évek második felében állt a klub élén.
A szövetségi csehszlovák állam kettéválása (1993) után egy időre megcsappant a prágai magyar diákság száma, mert a csehországi tanulásért a szlovákiai állampolgároknak fizetniük kellett. Miután azonban újra ingyenes lett a csehországi tanulás, a prágai főiskolákon és egyetemeken ismét mintegy 300-ra nőtt a felvidéki magyar fiatalok száma, s az AED helyzete is újra megszilárdult.
A szocialista évtizedekben egyszer-kétszer magyarországi elnöke is volt az AED-nek, de voltak olyan időszakok is, amikor Budapest hivatalosan nem tanácsolta a magyarországi magyar diákok kapcsolattartását a körrel. Ennek ellenére mindig voltak olyan magyarországi diákok, akik rendszeresen látogatták őket. Az Ady Endre Diákkör mintájára a magyar egyetemistákat, főiskolásokat tömörítő diákkörök alakultak még a diktatúra idején Pozsonyban, Érsekújváron, illetve Brünnben.
A prágai magyar diákélet jelenét és múltját fénykép- és dokumentum- kiállítás mutatta. Bővebb információkat az érdeklődő az Ady Endre Diákkör hivatalos honlapjáról szerezhet, amely a http://aed.klenot.cz/web/ címen található a világhálón.
(MTI, MNO)
Magyar Péter
Hisztizett Magyar Péter, sokba került ez az erdélyieknek
