Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is – jelentette ki Belgrádban Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök.
A magyar példát – amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki – azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.
Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk, Albánia.
A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely szombatig a Belgrádban és Koszovóban uralkodó helyzetről tájékozódik azután, hogy a BT több tagállama nem fogadta el a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget javasló, Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által készített javaslatot. A főleg ENSZ-nagykövetekből álló küldöttség szerdán Brüsszelben a NATO és az EU vezetőinek Koszovóra vonatkozó elképzeléseit ismerte meg, és látogatása végeztével Bécsbe utazik, hogy meghallgassa Martti Ahtisaarit is.
A szerb miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen felmerült, hogy ellenőrzött függetelnség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség – még ha ellenőrzött is – soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.
(stop.hu)
katona
Lövöldözésben sérült meg több katona az amerikai hadsereg bázisán
