Szili: A rendszerváltás sehol sem igazán sikertörténet

Szili Katalin szerint a reform a fenntarthatóan fejlődő gazdasági, társadalmi és egyben ökológiai formáció keresésének igénye és felelőssége, nem pedig egy részprobléma megoldási kísérlete újabb problémák – szociális szétszakadás, gazdasági függőség, természeti túlhasználás – generálásával, vagy a régóta meglévők hátrasorolásával.

Az Országgyűlés elnöke erről a Népszavában hétfőn megjelent cikkében ír, amely egy általa februárban – az MSZP tisztújító kongresszusa előtt – indított vitasorozat zárócikke.

Februári „Muszáj baloldalinak lennünk!„ című cikkében a házelnök egyebek közt azt vetette fel, hogy rendszerkorrekcióra van szükség és egy új politikára, értékelvű kormányzásra, amely alapján a baloldal a magyar társadalom többségének bizalmát visszanyerheti.

Szili Katalin zárócikkében azt írja: a vitasorozatból kiderült, hogy a felvetett problémák, dilemmák – egyebek közt a globális tőkeérdek társadalmi korlátok közé terelése -– nem csupán pártügyek, és nem csak a magyarokat nyugtalanítják. Álláspontja szerint az Európai Unió ugyanezzel a kihívással küszködik: hogyan lehet a modern európai fejlődés legvonzóbb ígéretét – a szociális piacgazdaságot és a minden polgáráért felelős jóléti államot – a kíméletlen piaci verseny szükségleteivel viszonylag elviselhetően összeegyeztetni, és amennyiben lehetséges, mi ennek a társadalmi ára, valamint a terheket kik és milyen arányban viselik?

A speciális skandináv példákat leszámítva, szerinte még nemigen születtek megnyugtató válaszok erre a dilemmára. Hozzátette: szűkebb régiónkban mindenütt napirenden van a rendszerváltás eddigi mérlegének megvonása, s az egyenleg – a szintén speciális helyzetű Szlovénia kivételével – sehol sem igazán kedvező.

Az Országgyűlés elnöke arról ír, hogy a kormányzatnak számos adóssága és mulasztása van az emberek felé. Ide sorolta a vidékpolitikát, az alkotmányozást, a kisebb parlamentet, a választójogi módosításokat, a nemzetiségek parlamenti képviseletének megoldását, az államfő megválasztása módját, vagy éppen a romák helyzetét, illetve a szervezett kapcsolatokat a határon túli több millió magyarral.

Hangsúlyozta: ha a mostani esélykülönbségek konzerválódnak, az kiélezett társadalmi feszültségeket generálhat, ezért egy olyan oktatási rendszerre és iskolapolitikai stratégiára lenne szükség, amely biztosítja, hogy a tudáshoz a mobilizálható erőforrással nem rendelkező társadalmi csoportokhoz tartozók is hozzájuthassanak.

Szili Katalin a cikkben úgy fogalmaz: a politikai struktúrát egyre inkább „gyűlölettartalom tölti ki”, amit a társadalom nehezen tolerál. „Érezhetően alacsonyabb az ingerküszöb, ami rendszerint a radikális és szélsőséges megnyilvánulások térnyerésének kedvez. E jelenségnek önmagában párbeszédre kell kényszerítenie a pártokat, mégpedig a lényeges kérdéseket megvitató eszmecserére. De a közéletben a viták végén a választók – lehetőleg minél nagyobb konszenzussal – eredményt szeretnének, amelyet utána értük szóló intézkedések hitelesítenek. A társadalom álbeszéd helyett párbeszédet akar, s ma már a nemzetközi partnerek is ezt kívánják tőlünk„ – hangoztatja a cikkben a házelnök.

Ennél a párbeszédnél – írja – „sutba kell vágni az eddigi szereposztást, miszerint az egyik oldalon a haladár reformerek, a másikon pedig a maradárok, a reformok ellenségei, mert ez a dramaturgia a gyűlöletstruktúra terméke”.

Úgy látja: a címkézés helyett inkább arról kell és érdemes vitát folytatni, hogy miként lehet a szociális piacgazdaság és a jóléti állam működését összeegyeztetni, a kíméletlen érdekversenyt a társadalmilag még elfogadható keretek közé rendszabályozni, egyéni és közösségi céljainkat a fenntartható fejlődés új kívánalmaival viszonylag gyorsan összehangolni.

Szili Katalin leszögezte: a baloldalnak ebben a párbeszédben a társadalmi és a gazdasági egyensúly harmonizálásának fontosságát kell képviselnie, illetve az államnak erősítenie kell az érdekegyeztető feladatát. „A hiteles baloldal ezt úgy korrigálhatja, ha elősegíti a szakszervezetek súlyának növelését. (...) Meggyőződésem, hogy ez a baloldal hitelességének és a társadalmi figyelem visszaszerzésének adekvát útja„ – jelentette ki.

(MTI)