Ausztria nem hallgat Fodorra – tovább üzemelhet a bőrgyár

Hiába kérte Fodor Gábor, Ausztria nem zárja be a burgenlandi bőrgyárat – közölte pénteken Wilfried Schimon, az osztrák mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium vízosztályának vezetője. Az osztrákok szerint bár a Rába habzik, nem történt semmi, ami az európai vagy az osztrák jogba ütközne. A magyar fél számított az osztrák elutasításra, ezért is fordult Brüsszelhez - közölte Bakonyi Ágnes. •60 óra börtön: osztrák büntetés a szentgotthárdi aktivistáknak

Az osztrák-magyar határvízi bizottság Budapesten tartotta legutóbbi ülését, melyen központi téma volt a Rába – az osztrák ígéretek ellenére – változatlanul folytatódó szennyezése. A folyón továbbra is megfigyelhető a habképződés, melyet magyar álláspont szerint a stájerországi és burgenlandi bőrgyárak tisztított vegyi és biológiai szennyvize okoz.

Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a magyar fél türelme elfogyott, és Magyarország azt kéri Ausztriától, vonassa vissza a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával a habzás miatt részben felelős gyanafalvi (Jennersdorf) bőrgyár vízjogi engedélyét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar fél visszavonja a bőrgyár működéséhez adott hozzájárulását. Schimon az osztrák hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy vízügyi területen a nagyobb projekteket évek óta a közös határvízi bizottságban vitatják meg.

Az érvényes megállapodás szerint egy Ausztriával szomszédos ország által egy projekthez adott hozzájárulás csak „alapos okból„ tagadható meg. A vizeket az osztrák és a magyar fél közösen vizsgálja, és ezek során nem észlelték a vízminőség romlását, ezért „a mi szempontunkból semmilyen alapos ok nem áll fenn” – hangsúlyozta az illetékes, aki vízjogi szempontból semmilyen lehetőséget nem lát jelenleg a gyanafalvi bőrgyár működési engedélyének visszavonására.

Schimon elismerte a habképződés tényét Szentgotthárd térségében, de azt állította, hogy sem az osztrák nemzeti, sem az európai jogot nem sértették meg. Egy bécsi tanulmányra hivatkozott, mely szerint egy ózonszűrő beiktatása nagyrészt megoldaná a Rába habzásának problémáját. A feldbachi (Stájerország) bőrgyárral a tartományi és a szövetségi hatóságok tárgyalnak is egy ilyen mobil ózonszűrő „önkéntes alapon történő„ felállításáról, de idáig az üzem nem adott hozzájárulást ehhez.

A berendezés felállítása – hangsúlyozta az illetékes – semmilyen kiadást nem jelentene a bőrgyár számára, mert a szövetségi kormány és a tartomány magára vállalná a költségeket. A bőrgyárak szennyvizeiket a műszaki előírásoknak megfelelően tisztítják, ezért egy ilyen ózonszűrőt nem lehet „rájuk kényszeríteni” – magyarázta Schimon.

Niki Berlakovich, burgenlandi tartományi mezőgazdasági tanácsos értetlenségének adott hangot a magyar döntés miatt, hangsúlyozva, hogy Burgenland minden előírást betartott. „Ismeretes, hogy a szennyezés okozói Stájerországban vannak, és ezt a magyarok is tudják„ – mondta az osztrák hírügynökségnek. Ezért a panaszt a stájerországi tartomány és a szövetségi kormány felé kell címezni – tette hozzá.

Mint mondta, Manfred Wegscheider stájeroszági tartományi környezetvédelmi tanácsos és Josef Pröll szövetségi környezetvédelmi miniszter tavaly év végén megállapodott, hogy Feldbachban kísérleti jelleggel felállítanak egy ózonszűrőt, melynek finanszírozásához Burgenland tartomány kész hozzájárulni. „A stájerországiak beleegyeztek, de azóta sem történt semmi” – mondta Berlakovich, aki elvárja, hogy Stájerország tartsa be az ígéretét.

Számítottak arra, hogy Ausztria nem lesz hajlandó visszavonni az engedélyt – közölte az MTI-vel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtófőnöke. Ezért fordult Magyarország az Európai Bizottsághoz is azt remélve, hogy Brüsszel közbenjár a megoldás megtalálásában – tette hozzá Bakonyi Ágnes, aki megjegyezte: Ausztriának hat éve volt arra, hogy ózonszűrővel vagy más módon megszűntesse az oszták oldalon keletkező, de Magyarországon jelentkező szennyezést.

(vg.hu/MTI)