A Rába szennyezése miatt létrehozott magyar-osztrák akciócsoport szerdán tartja első ülését Szentgotthárdon. A Rába-akciócsoport ülését követően Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke számol be a fejleményekről. A a 12 fős, osztrák és magyar tagokból álló testületet a múlt héten állította fel Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter és osztrák kollégája. A csoportnak szeptemberig kell konkrét javaslatokat kidolgoznia.
A Rába vize a szentgotthárdi duzzasztó alatt már 2002 óta rendszeresen habzik. A habzás a folyó osztrák szakaszán is észlelhető, így biztos, hogy a szennyezés onnan származik. A szakértői vélemények szerint a habot a folyó mentén lévő három bőrgyár okozza, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engedik a vízbe. Ez az anyag nem bomlik le a gyárak hagyományos, biológiai szennyvíztisztítóiban, a tisztításhoz speciális, drága berendezéseket kellene felszerelni. Az ügyben már hosszabb ideje folyik a huzavona a két ország között.
A Greenpeace vizsgálata a feldbachi bőrgyárat teszi felelőssé
A Greenpeace a Rába habzása miatt felelős feldbachi Boxmark bőrgyár szennyvízcsatornájából vett minták eredményeit ma hozta nyilvánosságra Grazban. A zöldszervezet tájékoztatása szerint több paraméter esetén illegális mértékű szennyezést mutattak ki akkreditált laborok, jóval az osztrák törvények által szabott határértékek fölött.
A szennyvíz „össz-foszfor” tartalma például tízszeresen meghaladta a megengedett értékeket. A lipofil anyagok 2–3-szorosát mérték, a vas és a szerves halogénvegyületek pedig 40–50%-ban lépték túl a határértékeket – közölte a Greenpeace. A naftalin-szulfonátok, amelyeket a habzás legfőbb okozójának tartanak, 5 mg/l koncentrációban voltak jelen a szennyvízben, amely ötször nagyobb, mint az Ausztriában felületaktív anyagokra engedélyezett legmagasabb kibocsátási érték – áll a közleményükben.
„Egyértelmű, hogy a bőrgyár a szennyezés egyik legfőbb okozója” – mondta Herwig Schuster, a Greenpeace kémiai szakértője, majd hozzátette: „a sókibocsátás is döbbenetes, a szennyvíz majdnem olyan sós, mint a tengervíz”. A Greenpeace azonnali intézkedéseket sürget a feldbachi bőrgyárnál. A zöldszervezet követeli, hogy a bőrgyár tíz napon belül értesítse a közvéleményt, milyen konkrét intézkedést tesz annak érdekében, hogy a szennyezést 2007 őszére felszámolja.
A Greenpeace szerint elfogadhatatlan a gyár jelenlegi törvényes státusza. Az 1994-es vízjogi engedély 1999-ben lejárt, és azóta a hatóságok nem döntöttek a gyár újabb engedélykérelméről. 1999-ben egyébként új, a bőrgyárakra nézve szigorúbb szabályozás lépett érvénybe, a feldbachi Boxmark törvényes működésének alapja viszont egy 13 évvel ezelőtti vízjogi engedély, ami elavult és számos súlyos hiányosságot tartalmaz.
Mérik a levegő szennyezettségét Szentgotthárdon
Immissziómérő állomást telepítettek Szentgotthárdon, mivel a térségben magasabb a légzőszervi betegségben elhalálozottak aránya, mint másutt.
A szentgotthárdi kistérségben a légzőszervi betegségek miatt bekövetkezett halálozás aránya magasabb, mint másutt, ez derült ki az ÁNTSZ körmendi, őriszentpéteri, szentgotthárdi és vasvári városi intézetének Szabóné Vincze Klára népegészségügyi felügyelő által összeállított dolgozatából, amely a halálozási viszonyok elemzését tartalmazta a statisztikai kistérségekben. Ráadásul nincs adat a város levegőminőségére, holott a várostól északi, északnyugati irányban ipari park üzemel, Szentgotthárd-Rábafüzesen pedig határállomás működik jelentős átmenő forgalommal. A tanulmány felvetette, hogy indokolt lenne egy immissziómérő állomás telepítése a városba. Ezt a képviselő-testület kezdeményezte is.
A mérőállomást nemrég telepítették a szentgotthárdi Széchenyi István Általános Iskola területére.
Mint ismeretes, az osztrákok egy szemétégetőt építenének az ipari parkba, ami tovább szennyezné a határszéli város levegőjét.
(mti, vasnepe.hu, MNO)
kényszersorozás
Újságírót raboltak el az ukrán sorozótisztek
