Csermely Péter: Család

Családi adó, drága Albán Úr, és nem is tréfálnak, hanem komoly képpel állítják, hogy erről szavazzon a Parlament. Ki kell őket dobni onnan, nincs más lehetőség. Kérem, Albán Úr, én a mai napig dolgozok, miközben a feleségem itthon van, mert nem talál munkát régóta, nem is nagyon keres persze, de nem talál, az a lényeg. Házimunkát lát el helyette, nagyon trehány, de engem már nem érdekel. És persze a bőrünket lenyúzzák az adókkal meg miegymással, és akkor jön ez imádkozó kenetes banda, és azt akarja, hogy még a család is adózzon pluszba. Éntőlem levonják, az asszony után is mindenféle frincfrancot elvesznek, drága Albán Úr, és ezt kell hallani, hogy a család is adózzon még? A Tarkó egész estig üvöltözött, az vigasztalt egy kicsit, kint ültünk a Wartburgon, de el volt rontva a napom. És itt van, Albán Úr, hogy végül megint csak az MSZP szavazta le őket, hogy egy nagy túróst lesz családadó, nem engedik, a Semjén Úr meg tótágast állhat, akkor sem. És akkor nagyon csodálkozik a tisztelt jobboldal, nincs szegény ember, aki rájuk szavaz, amikor ilyen dolgokkal akarnak a sírba tenni. Legszívesebben már most szavaznék a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrra, mert még egy-két ilyen ötlet ettől a bandától, és nem érem meg a tegnapot, maga meg hasson oda, drága Albán Úr, hogy kirakják ezt sok papot a Parlamentből, menjenek a templomba sutyorogni, meg az új adókat kitalálni, könnyű nekik, mondhatom, feleségük sincs, meg ők se csinálnak semmit, de most átmegyek a Tarkóhoz, mert nincs ez még megbeszélve.

Lejegyezte: Csermely Péter

(Magyar Nemzet, 2007. május 11.)