Az azonnali kérdések órájában Németh Zsolt fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy egy hete dúl a konfliktus Oroszország és Észtország között a tallinni szovjet emlékmű áthelyezése után. „Oroszország szemmel láthatóan zsarol és provokál egy másfél milliós kis államot” – emelte ki az ellenzéki politikus.
A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértése nem lehet nézőpont kérdése, Magyarország nem hallgathat feltűnően – tette hozzá.
Németh Zsolt szerint az elmúlt napokban nem lehetett megtudni a magyar kormány álláspontját a kérdésben.
Magyarország egyértelműen elítéli azt, ami Moszkvában történik az észt nagykövetség ellen – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter a kérdésre reagálva.
„Amit elítélünk az egyértelműen az, ami Moszkvában történik az észt követség ellen, és az Európai Unió soros elnöksége erre választ is adott. A bécsi egyezmény megszegésének kérdése nem nézőpont kérdése. Ez a magyar kormánynak az álláspontja„ – hangsúlyozta Göncz Kinga.
Senkinek sem érdeke a konfliktus további mélyülése – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Tallinnban és Moszkvában az észt követség előtt április 27-én kezdődtek tüntetések és zavargások, azt követően, hogy az észt hatóságok eltávolították Tallinn központjából, és titkos helyre szállították a náci Németország elleni háborúban elesett szovjet katonáknak emléket állító Bronzkatonát. Az észtek arra hivatkoztak, hogy a szobor egyaránt vonzza a balti ország észt és orosz nacionalistáit, ezért „okot vagy ürügyet adhat kiterjedt és veszélyes lázadásokra”. Az orosz felsőház válaszul a diplomáciai kapcsolat megszakítását, az alsóház pedig gazdasági szankciók elrendelését javasolta a Kremlnek.
A német uniós elnökség május 3-án aggodalmának adott hangot az EU-tagállam Észtország és Oroszország között kialakult feszültség miatt.
Ugyanazon a napon a NATO felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget a Moszkvában dolgozó észt diplomaták ellen irányuló fenyegetéseknek.
MTI
Szijjártó Péter elmondta, mi a magyarok feladata a háborúval kapcsolatban
