Szili szerint a következő század a kisebbségeké

Az elmúlt évtizedek megmutatatták, hogy a XXI. század a kisebbségek százada lesz - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, a Kisebbségek átalakulásban című nemzetközi konferencián.

MNO
2007. 05. 24. 15:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök szerint több energiát kell fordítani a kisebbségek kérdésére, hiszen ez a probléma jelenleg sokszor nem szerepel az elsődleges kérdések között.

Szili Katalin felszólalásában hangsúlyozta: a továbbiakban is kiemelt kérdéseként kezeli a magyar kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben.

Az MTI-nek a konferencián nyilatkozó szakértők szerint fordulóponthoz érkezett az Európai Unió a kisebbségek jogainak elismerésében. Abban Köles Sándor, a Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Központ programigazgatója és Vizi Balázs, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa is egyetértett, hogy a kisebbségi problémák hamarosan konkrét döntésekre kényszerítik az európai vezetőket.

Az Európai Uniót többfajta feszültség terheli napjainkban: egyrészt a bevándorlók Nyugat-Európában, másrészt a 2004-ben csatlakozott országok nemzeti kisebbségei, valamint a legújabb tagállamok csatlakozásával a közösségbe kerülő nagyszámú roma kisebbség ügye – tették hozzá a szakértők.

Vizi Balázs azt is kiemelte: feszültséget kelt az is az unióban, hogy mást értenek a nyugat- és kelet-európaiak a kisebbség fogalmán: a régi tagállamok a bevándorlókat, az újak a nemzeti etnikumokat. Mára egyértelművé vált, hogy a csatlakozás nem oldotta meg a kisebbségek kérdését a régióban – tette hozzá.

Az MTA kutatója közösségi döntést sürgetett a kisebbségek védelmének ügyében, az EU joganyagában ugyanis napjainkban „egy betű sincs” a kisebbségek jogáról. Ha az Európai Unió szintjén nem ismerjük el az etnikumok jogait, akkor a nemzeti kormányoktól sem lehet elvárni azt, hogy betartsák azokat – mondta Vizi Balázs.

A közös európai állásfoglalást a tagállamok érdekei hátráltatják, igaz némi változás már elindult az EU-ban: a kudarcot vallott alkotmányos szerződés tervezetébe bekerült a kisebbségek védelme, kérdés azonban, hogy az új változatban is szerepel-e majd – jegyezte meg a szakértő.

Köles Sándor szerint az Európai Unió nincs felkészülve a kisebbségek problémájára. A kérdésben Nyugat-Európának is van mit tanulnia a keleti szomszédoktól, annál is inkább, mert a probléma általánossá kezd válni az EU-ban – mutatott rá a Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Központ programigazgatója.

A programigazgató kiemelte: a központ Kisebbségek átalakulásban című projektjében szakpolitikai ajánlásokat dolgoznak ki, amelyeket eljuttatnak a programban részt vevő államok vezetőinek, valamint a témával foglalkozó uniós döntéshozóknak.

A Kisebbségek átalakulásban című projekt legfőbb célja, hogy bemutassa a nemzeti kisebbségek szerepét a demokratikus átalakulásban Dél-, Közép- és Kelet-Európában. A program keretében három regionális munkacsoport dolgozta ki az ajánlásokat. A szakértők összehasonlították egyebek mellett a kisebbségi jogokat és az intézményrendszert a különböző országokban.

MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.