Nem sokkal a Horn-kormány hatalomra kerülése után, 1994. december 31-én Gyurcsány Ferenc megvásárolta az egymillió forint törzstőkével rendelkező Zala megyei Z Körte Mezőgazdasági Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-t. (Az adásvételi szerződésben a vevő címe: 1035 Gáborhegyi lépcső 9/A – ilyen utca Budapesten nincs.) A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó surdi kft., miután Gyurcsány megvásárolta, azonnal profilt váltott: vagyon- és ingatlankezelő, illetve -forgalmazó céggé avanzsált.
Ekkoriban a jelenlegi kormányfőnek már majd fél tucat ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő cége volt, adja magát a kérdés, vajon miért volt szüksége egy újabbra. Névváltoztatás is történt: Access V Vagyonkezelő Kft. lett a Z Körte mezőgazdasági vállalkozásból. Gyurcsány Ferenc azon frissiben (1995. február 1-jén) székhelyet is változtatott: Zalából a fővárosba költöztette a céget (a cím ezúttal 1037 Táborhegyi lépcső 7/A).
Majd júniusban a cégtulajdonos úgy döntött, visszaviszi a kft.-t a Zala megyei Surdra, év végén (november 1-jén) mégis újra Budapestre hozta (székhelye: 1037 Táborhegyi lépcső 7/B). Gyurcsány lakcíme ekkor: 1143 Budapest, Jurisics utca 9. Ám a cég adószáma hat éven keresztül nem változott: a fővárosi székhely ellenére zalai adószámon futott. (A fővárosi cégbíróság csak 2001. december 19-én jegyezte be a budapesti adószámot.) Könyvelési szakvélemények szerint az ilyenfajta „apró jogi szabálytalanság” módot ad az elkövetőnek arra, hogy kibújjon adózási kötelezettsége alól, vagy minimalizálja azt. Egy ilyen cégnek lehetősége van például a helyi iparűzési adó elkerülésére, tekintve, hogy ha az adószám szerint más megyében akarják behajtani rajta, arra hivatkozhat, hogy már megváltoztatta a cég székhelyét. Ez az adószámos trükk egyébként – könyvszakértői vélemények szerint – az 1998 előtti viszonyok között teljes mértékben alkalmas volt arra, hogy eltüntessen egy céget az adóhatóság szeme elől. Így mód nyílhatott a többi adókötelezettség – például a társasági adó – elkerülésére is. Ennek az APEH-nál kellett volna feltűnnie. Ki tudja, mi okból, hat éven át mégsem szúrt szemet senkinek. Ám nem kerülhető meg az ügyfél, jelen esetben az Access V vezetője, vagyis Gyurcsány Ferenc felelőssége, hiszen székhelyváltoztatáskor neki kellett volna intézkednie a jogszabályellenes állapot felszámolásáért. De ez nem történt meg. Vajon miért? Emlékeztetőül idézünk a Btk. 299. paragrafusából: „Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
Sokatmondó tény, hogy a szintén Gyurcsány tulajdonolta Aldo Kft. – amely a jogilag nem is létező, „fattyú” Nomentana Kft. birtokában volt – 1995. június 30-án – tehát a Z Körte megvásárlása és Access Kft.-vé alakítása után nem sokkal – döntött arról, hogy belép az Accessbe. Az Aldo Kft. a cégben kilencmillió forint értékű üzletrészt jegyez, amelyet kilencmillió forint értékű ingatlan vagyonnal mint apporttal egyenlít ki. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Z Körtéből gründolt Access törzstőkéje így egymillióról 10 millió forintra emelkedett. Az apportjegyzékben két ingatlan van: a Táborhegyi lépcső alatti, 16691/1-es helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan négynyolcad része, valamint egy balatonszemesi üdülő.
A szemesi Tompa utca 6. szám alatt található villa – ahogy ezt már korábban megírtuk – különös módon került Gyurcsány cégének, az Aldónak a tulajdonába. Bár az ilyen ügyleteket szocialista körökben a „jókor voltam jó helyen” riposzttal szokták kivédeni, mi azért emlékeztetünk rá: az értékes ingatlan egy olyan cégtől került Gyurcsány érdekeltségébe, amelynek a privatizációját ő maga bonyolította le. A villa az állami tulajdonban lévő Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézeté (TTI) volt, amelynek privatizációjakor az ÁVÜ képviseletében a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. megbízottjaként Gyurcsány Ferenc járt el: a villa magánosítása 1993-ban fejeződött be. Az üdülőért nem kellett fizetnie az állami cégből részvénytársasággá átalakult vállalatnak. (A TTI-t egyébként tíz ott dolgozó mérnök szerette volna megvenni, a volt párttitkár és még két munkatárs „kihátrált”, így egy kft.-é lett. Vagyonába a szemesi villán kívül még egy 200 négyzetméteres belvárosi, Asbóth utcai ingatlan, valamint a teljes építészeti tervtár is beletartozott.)
A szemesi üdülő 1992 januárjában csaknem 10 millió forint értéken szerepelt a TTI vagyonát felmérő szakértői jelentésben, ám értéke az év júliusára a felére csökkent. Mivel kiderült: az üdülőt hosszú távra bérbe adták a cég részvénytársasággá alakulása előtt, a villa értéke a TTI privatizálásának végére az első értékbecslés öszszegének negyedére csökkent. Ez azért érdekes, mert a balatonszemesi polgárok állítják: a Gyurcsány família évről évre – függetlenül a tulajdonos kilététől – rendszeresen a Tompa utcai villában nyaralt, egészen annak végleges eladásáig.
A volt KISZ-vezető közreműködésével privatizált, a villa tulajdonjogával rendelkező TTI Rt. a magánosítás után másfél hónappal tulajdonosként belépett a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-be. Ez az üzleti kapcsolat azonban mindössze egyetlen hónapig tartott, a TTI Rt. kilépett az Aldóból, ám a villát „otthagyta”. A homályos ügyletnek köszönhetően az Aldo törzstőkéje 2,4 millió forinttal megemelkedett. A cégiratokból kiderül: a tőkenövekedés a Tompa utcai ingatlan apportálásából eredt.
Az Aldo másfél évvel később, 1995. június 30-án továbbapportálta az ingatlant a Z Körtéből fabrikált, frissen vásárolt Access V Vagyonkezelő Kft.-be, ekkor már 4,3 millió forint értéken.
A balatonszemesi villát 2000 júniusában adta el az Access V két magánszemélynek, információink szerint 20 millió forintért. A taggyűlés 2001. november végén döntött az Access végelszámolásáról: a végelszámoló többek között maga Gyurcsány Ferenc. De felbukkan Mészégető László és Bonnyainé Gál Ilona is, akiknek a neve Gyurcsány más cégeiben – a szintén általa privatizált Gép- és Technológiaszerelő Rt.-ben, az Altusban és a Nomentana Kft.-ben is – előfordul. A 2001-es záró vagyonmérlegből kiderül, hogy az Access V a villa eladása után 7,4 millió forintot adott kölcsön Gyurcsány cégbirodalma zászlóshajójának, az Altusnak, amely ekkor már a milliárdos vagyont képviselő alumíniumipari óriáscég, a Motim tulajdonosa is. Mikor megkezdődött az Access V végelszámolása, 2001. december 19-én, hat év után hirtelen lett fővárosi adószáma is. Ez alkalomból Gyurcsány új bankszámlát nyitott a Paribas Banknál, valamint ismét áthelyezte a székhelyét, ezúttal a Szalay utcai ingatlanba. Ezek után nem meglepő, hogy a cégtár adatai szerint két Access V Vagyonkezelő Kft. létezik. Az egyik egy mai napig működő cég surdi székhellyel, a másik a már törölt budapesti. Csakhogy a Zala megyei cégbíróságon nincs Access-akta, azt még 1995-ben, a Z Körte megvásárlása és átalakítása után felküldték az új székhelyre, Budapestre. A budapesti székhellyel és adószámmal rendelkező Access V viszont 2003. június 29-én végelszámolással megszűnt.
Ha az Access V közhiteles cégbírósági dokumentumait áttekintjük, még több furcsa, „apróbb jogi szabálytalanságot” találhatunk. Például kiderül az is, hogy 1995. április 20-án hiába hívta fel a Zala megyei cégbíróság Gyurcsány figyelmét arra, hogy könyvvizsgálót kell választania az Access V-nek, erre nem került sor. Még a 2001-ben a cégbírósághoz beküldött mérleg is arról tanúskodik, hogy a „közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte”. Ha ellenőrizte volna, nyilván feltűnik neki a Zala megyei adószám is.
Laczik Erika–Szarka Ágota
origo.hu
Letartóztattak egy pedofilt Budapesten, aki megerőszakolta a rá bízott kisgyereket
