A vállalkozói hitelkeretet is lenyúlhatja az adóhatóság

Az APEH-inkasszót a vállalatok folyószámla-hitelkeretének terhére is teljesítik a bankok – tudta meg a Napi Gazdaság. Ilyenkor a vállalkozót nemcsak az adóhatóság által elvitt pénz, de a hitelkamat is sújtja. Korábban az adóhatóság a pénzintézetekre bízta, hogyan teljesítik a megbízásokat, most már nem.

Korábban éppen az ügyfelek érdekében kezdtek el folyószámla-hitelkeret terhére APEH-inkasszót teljesíteni a bankok, az adóhatóság ugyanis a pénzintézetekre bízta, hogyan teljesítik a megbízásokat – érvelt a Napi Gazdaságnak Szalai Sándor, a Budapest Bank vezető vállalati termékmenedzsere. A bankok attól akarták „megóvni” a vállalkozókat, hogy az inkasszó miatt zárolják a számlájukat és így forgalomképtelenné váljon a vállalkozásuk.

Új helyzetet teremtett ugyanakkor a piacon a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, március 1-jétől hatályos 227/2006-os rendelet, amely kvázi előírta ezt az eddig a bankok számára opcionálisan választható megoldást. Van azonban egy kiskapu. A rendelet szerint abban az esetben lehet a hitelkeret terhére inkasszót teljesíteni, ha a bank vagy az ügyfél másképp nem rendelkezik.

Vagyis az a vállalkozó, aki el akarja kerülni, hogy az APEH kamatozó hátrányba kergesse, a hitelkeretet ajánló banknál kikötheti, hogy a folyószámla-hitelkeret terhére nem lehet a beszedést végrehajtani. Ha viszont az ügyfél így tesz, lényegében használhatatlanná teszi a hitelkeretet – mondták a K&H Banknál –, mivel az egyes tranzakciók, illetve azok indítói között nem lehet diszkriminálni. A bank tehát valamennyi, a betét összegét meghaladó megbízást el fogja utasítani. Egyesek szerint az új szabályozás nem old meg mindent. Ők egy Legfelsőbb Bíróságon született döntésre hivatkoznak, amely szerint az ügyfél nem kényszeríthető olyan célból kölcsön felvételére, amihez nem járul hozzá. Kérdés persze, hogy a köztartozás speciális jogi helyzetére is alkalmazható-e a bírósági döntés.

Gondot jelent az is, hogy milyen típusú számlákra terjed ki az inkasszós jog. Az idézett kormányrendelet szerint, ha az adós fizetői számláin nincs megfelelő keret, az APEH a vállalkozások egyéb számláiról is szedhet be pénzt. A bankok általános véleménye szerint a hitelkártyák mögött álló háttérszámlák nem tartoznak abba a körbe, amelyről az APEH inkasszálhat, ám az MKB-nál a Széchenyi-kártya hitelkeretének terhére engedélyezik az inkasszót. A bank arra hivatkozik, hogy a Széchenyi-kártyás hitel folyószámlahitel, ezért inkasszálható. Az egyéb hitelekből elvben nem lehet inkasszálni, ám az előfordulhat – hívták fel a figyelmet a hitelintézetnél –, hogy a beruházási hitel időarányos részletének lehívása után a folyószámlára érkező pénzre már teljesül az APEH-inkasszó.

Az adóhatóságnak nincs információja arról, hogy a pénzintézetek milyen forrásból teljesítik az inkasszóra vonatkozó megbízást, így nem tudnak olyan esetről sem, amikor hitelkeret terhére szedték be a tartozást – mondta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese. Az APEH a hozzá jogtalanul került összeg után a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot fizet. Ha az adózó az indokolatlanul végrehajtott inkasszó miatt egyéb kárt is elszenvedett, polgári peres eljárás keretében kártérítést is követelhet az adóhatóságtól – tájékoztatott az APEH illetékese.

Szakértői vélemények szerint az APEH egy új szabályozással önmaga kötötte meg saját kezét. Az új szabályok szerint az adóhatóság a vállalkozások számlái közül egyszerre csak egyre nyújthat be inkasszós megbízást, amelynek teljesítésére a banknak 35 napja van. Ma már a kis- és középvállalatok döntő része is több pénzintézetnél vezet számlát, a befolyó pénzek ügyes áramoltatásával pedig az inkasszó kifizetése hosszú hónapokra elkerülhető.

(Napi Gazdaság)