Göncz hangsúlyozta: Magyarország nagyon határozottan megfogalmazta álláspontját, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) kell döntenie a tartomány jövőjével kapcsolatban. A BT-határozatra egyrészt azért van szükség, hogy az Európai Unió szerepet vállalhasson a térség stabilizálásában, másrészt ne legyenek „egyoldalú lépések” – tette hozzá.
Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze kedden azt nyilatkozta, hogy az Európai Uniónak addig nem szabad megkötnie a stabilitási és társulási szerződést Szerbiával, amíg el nem fogják a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic tábornokot.
Erre Göncz Kinga azt mondta, a főügyész korábban hangsúlyozta: az új szerb kormány hivatalba lépése óta javult az együttműködés a hágai Nemzetközi Bírósággal. Ugyanakkor nagyon nehéz megmondani, hogy a teljes együttműködés azt jelenti-e, hogy az összes háborús bűnökkel vádolt embert elfogják-e Szerbiában, vagy Belgrád olyan lépéseket tesz, amely egyértelművé teszi az elkötelezettségét – tette hozzá.
A múlt heti uniós csúccsal és az EU-megállapodással kapcsolatban a külügyminiszter magyar sikerként értékelte, hogy a kisebbségek kérdése bekerült a szövegbe. Göncz Kinga szerint a szerződéstervezet komolyabb integrációt tesz lehetővé a közösségen belül. Pozitívumként említette, hogy az alapjogi charta kötelező érvényű lesz, valamint a jövőben jobb lehetőségek lesznek a tagországok közötti megerősített együttműködésekre.
A kormányszóvivői tájékoztatón az RMDSZ-es képviselőknek az önálló Bolyai-egyetem létrehozásáról szóló Európa parlamenti kezdeményezésével kapcsolatban Göncz azt mondta: ha egyetértés van a kérdésben a helyi érintettek között, akkor a magyar kormány is támogatja az ügyet.
(MTI)
szexbotrány
Szexbotrány sodorja válságba a spanyol kormányt
