Krómer István: Szánalmas színjáték a koalícióban

Krómer István: „Csak állunk dermedten, mint két, pisztolyként egymásra fogott magyar.” S fennáll a veszélye, hogy a negyven engedni fog. Az SZDSZ ugyan már százszor fenyegetőzött, s mégsem szakított, de ki tudja, hátha… Ne féljetek, szocialista polgártársaim. Ne remegjen meg a kezetek, s akkor Kóka lesz, aki majd félrerántja a kormányt. Nem bolondult meg, hogy meg akarná buktatni felfedezőjét, aki a semmiből a kis befolyásos párt élére repítette. S végképp kizárható, hogy friss elnökként mindjárt parlamenten kívülre akarná kormányozni a pártját. Tudják azt is, hogy koalíció híján Demszky zsarolópotenciálja nullává válik. Az MSZP Budapesten egyszerűen leradírozhatja az SZDSZ-t a térképről. Kóka nem őrült meg. Sokkal valószínűbb, hogy ezt a kis színjátékot Gyurcsánnyal együtt tervelte ki. Játszanak a félelmeitekkel, indulataitokkal. Ne legyetek századszorra is a balekjaik. Ahhoz a tét túl nagy. A hazát akarják (ki)árultatni veletek.
S ha netán rájuk ragadna a blöff, s sarokba szorulva tényleg kilépnének, akkor sincs dráma. Antall József jól bebetonozta a kormányt. Kivel tudna az SZDSZ konstruktív bizalmatlansági indítványt összehozni? A Fidesz jelöltjét támogatnák? Vicc. Ha kilépnek, sem történik semmi. Néha az ellenzék leszavaz egy interpellációt, oszt’ jó napot. A kormány törvényjavaslatait a parlament ilyen vagy olyan többséggel elfogadja. Az MSZP manőverezési lehetőségei csak növekednének. A szolidáris biztosítás, az esélyegyenlőségre alapozott felsőoktatás, a stratégiai vagyon megőrzése kisebbségben, az SZDSZ-től megszabadulva még könnyebben is érvényesíthető. Ezeket a javaslatokat a Fidesz csak politikai öngyilkosság árán utasíthatná el. Végre nyilvánvalóvá válna, mit kíván a nemzet kilencven százaléka. S végül is ott az MDF is, amelynek propagandája a tömblogika meghaladásáról szól. De azért ne éljétek bele nagyon magatokat. Az SZDSZ mindezt igen jól tudja, s épp ezért, mondjátok derűsen, határozottan: szakíts, ha bírsz…

(Magyar Nemzet, 2007. június 22.)