Simicskó István (KDNP) napirend előtti felszólalásában elmondta: Németh Zsolttal (Fidesz) közösen törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben kezdeményezik, hogy június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja legyen a nemzeti összetartozás napja. A kereszténydemokrata politikus egy új, növekvő nemzetstratégiát szorgalmazott.
Németh Zsolt szerint a méltóságteljes megemlékezés nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország fel tudja dolgozni Trianont, vagyis az I. világháborút lezáró békeszerződés továbbra is trauma marad a magyarság közgondolkodásában, vagy ellenkezőleg, a nemzeti összetartozás tudatát erősítő tényezővé tud válni – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a nemzeti összetartozás tudatának erősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Trianon máig ható káros következményeit Magyarország, a határon túli magyarok és a szomszédos országok eredményesen tudják meghaladni.
Arra a kérdésre, hogy ez a meghaladás mit jelent, Németh Zsolt azt mondta: a határon túli magyaroknak úgy kellene élniük, mintha nem következett volna be Trianon, jelenleg azonban nagyon sokszor másodrangúnak érzik magukat még Magyarországon is, különösen a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás óta.
A külügyi bizottság fideszes elnöke arra a kérdésre, egyeztettek-e előzetesen a szocialistákkal, azt válaszolta: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a legutóbbi alkalommal is volt erről a kérdésről párbeszéd. Mint mondta, azért pont most nyújtották be a törvényjavaslatot, mert a magyar társadalomban június 4-e most került arra helyre, hogy méltóságteljes nemzeti ünnepé válhat.
Németh Zsolt abban bízik, hogy az Országgyűlés még júniusban elfogadhatja a javaslatot, amelynek sürgős tárgyalását kérték az Országgyűléstől.
A törvényjavaslat indoklásában a benyújtó Németh Zsolt és Simicskó István (KDNP) azt írja: a 2004. december 5-i népszavazás társadalmi fogadtatásának tükrében szükséges, hogy a magyar nemzetrészek közötti szolidaritás erősítése érdekében a magyar társadalom rendszeres és a jelenleginél bővebb tájékozódási lehetőséget kapjon az 1920. június 4-i trianoni békeszerződésről, valamint a szomszédos országokban élő magyarság életéről, történelméről, kulturális, tudományos és gazdasági teljesítményéről.
Az előterjesztésben az ellenzéki képviselők azt javasolják, hogy az önkormányzatok, állami szervek, oktatási intézmények és civil szervezetek minden év június 4-én megemlékezéseket, kulturális rendezvényeket és rendhagyó történelemórákat tartsanak.
Mindent tegyünk meg azért, hogy területi és kulturális autonómiával rendelkezhessenek a magyarok, és adjuk meg végre az állampolgárságot a határon túli magyaroknak – fűzte hozzá.
Tatai-Tóth András (MSZP) a pedagógusnap alkalmából köszöntötte a tanárokat és az óvónőket. A szocialista politikus közölte: az MSZP-frakció szakmai kérdésekben számít a pedagógusokra.
Hiller István oktatási miniszter köszönetet mondott minden munkatársnak, aki részt vett a 2007-es tavaszi érettségi lebonyolításában. Mint mondta, 125 ezer diák 1300 helyszínen, 16 nap alatt vizsgázott, középszinten 189, emelt szinten pedig 101 tantárgyból.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában azt mondta: elkötelezettek abban, hogy az Európai Uniónak minél több olyan ország legyen a tagja, ahol magyarok élnek azonos jogokkal, lehetőségekkel és egy újfajta együttműködéssel. Ez az, amit mi, és remélem, a Magyar Köztársaság minden demokratikus pártjának képviselője egyetértőleg fogad – fűzte hozzá a tárcavezető.
Dávid Ibolya (MDF) szerint január 30-a a középosztály számára a második őszödi beszéd napja volt. Emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezen a napon volt az MDF-frakció vendége, és a párt által szorgalmazott 13 pontos javaslatcsomagból hetet támogatott is, ám az elmúlt hónapokban csend övezte ezeket a kérdéseket. Az ellenzéki politikus a kormány elmúlt évét a szégyen évének nevezte. Üdvözölte a kormány reformelkötelezettségét, ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte a hatásvizsgálatokat a reformok elindítása előtt.
Veres János pénzügyminiszter szerint az elmúlt időszak lépéseinek nemzetközi megítélése egységesen pozitív. A nemzetközi szervezetek pozitívan értékelték a csökkenő hiányt, illetve azt, hogy a kormány olyan területen indított el reformokat, ahol korábban még sohasem. A pénzügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy a reformokról idén olyan egyeztetések indultak, amelyek korábban nem voltak.
Szijjártó Péter (Fidesz) a 2002 és 2004 között működött, Keller László szocialista képviselő által vezetett közpénzügyi államtitkárságról elmondta: ártatlanul gyanúsított meg embereket, akiknek egzisztenciája, családja, lelki és testi egészsége sínylette meg „a közpénzügyi államtitkárság ámokfutását„. Az ellenzéki politikus „az egységnyi idő alatt megtett legtöbb sikertelen feljelentés kétes értékű világcsúcstartójának” nevezte Keller Lászlót.
A fideszes képviselő kitért arra, hogy sajtóhírek szerint a rendőrség válságát elemző MSZP-s frakcióülésen Keller László Szabadfi Árpádot, az országos rendőrfőkapitány helyettesét támadta meg és a kirúgását indítványozta „állítólag remek fideszes kapcsolatai miatt„.
Veres János válaszában azt mondta, az ellenzéki képviselő valótlanságot állít. Hozzátette: Szijjártó Péter olyan valótlanságot ne állítson, hogy bárki az MSZP-frakció ülésén valakinek a kirúgását indítványozta politikai kapcsolatai miatt.
Szijjártó Péter „listavezető Magyarországon az elveszett bírósági kezdeményezések ügyében, hiszen nem nyert még pert Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel kapcsolatban” – fogalmazott Veres János.
A kormánynak célja, hogy a nyilvános zárt helyeken fokozatosan teljes dohányzási tilalmat rendeljen el – mondta Horváth Ágnes az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában.
„A nem dohányzók védelme kiemelten fontos állami feladat„ – emelte ki az egészségügyi miniszter, aki felszólalásában támogatást kért a kormány tervezett intézkedéséhez.
A pártok nevében hozzászóló képviselők támogatták az elképzelést.
MTI
Száz éve született Duray Miklós
