A történész publikációjában úgy fogalmaz: „egyik célom az, hogy világnézetileg kettészakított országban, a ma éppen egymásra fenekedő közösség hisztériája csillapodjék. Szokatlan terápiát javasolnék. A múlt nyilvánosságra hozott titkai súlyos konfliktussal járhatnak. Mi az, ami megkönnyebbülést hoz? A velük való szembesülés, avagy a hallgatás abban a reményben, hogy a titok örökre titok marad – az NBH szeszélyes őrizete alatt?„
Az „Elnök” = elnök? című írásában Kenedi János felidézi, hogy az 1970-es években – vélhetően az egykori amerikai elnök nevével való hasonlóság miatt – az Elnök fedőnevet tapasztotta rá az Állambiztonsági Szolgálat. A történész tépelődéseiről is számot ad, miután most valóban elnökként kell irányítania azt a bizottságot, amely az 1944 késő ősze és 1990 kora tavasza között keletkezett politikai rendőrségi iratok felkutatásával foglalkozik.
„A titkosszolgálati iratrengetegbe más elhatározásból indulok el, s tudom, ez nem az a sherwoodi erdő, ahonnét iratfelszabadító igazságtevőként, amolyan Robin Hoodként kitörhetnék„ – fogalmazta meg személyes krédóját.
(mti)

Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak