Megúszhatják a magyar gyorshajtók

A tragédiával végződő baleseti okok közül kiemelkedik, hogy az unió államai közük hazánkban a legkisebb az esélye a gyorshajtók, az ittas vezetők és a biztonsági övet be nem kapcsoló vezetők lebukásának.

Az ezredforduló óta a közúti balesetekben megsérültek száma mintegy húsz százalékkal, a halállal végződő esetek pedig öt százalékkal növekedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikai adataiból, melyeket a Magyar Hírlap idéz. Más volt a helyzet a kilencvenes években, amikor egy évtized alatt a felére csökkent az áldozatok száma. A hozzáértők úgy látják, a jelenség egyik oka az 1993-ban a lakott területen belül bevezetett 50 km/órás sebességhatár és a lakott területen kívül nappal is kötelező tompított fényszóró használata. Emellett növekedett a járművek fenntartási költsége, valamint a csökkenő születésszám miatt ekkor már kevesebb fiatal sofőr ült a kormány mögé.

A tragédiával végződő baleseti okok közül kiemelkedik, hogy az unió államai közük hazánkban a legkisebb az esélye a gyorshajtók, az ittas vezetők és a biztonsági övet be nem kapcsoló vezetők lebukásának, mivel a legjobb esetben is mindössze háromszáz rendőr teljesít szolgálatot egy időben az utakon. Az érvényes jogosítványok és a közlekedési rendőrök száma alapján egy ittas vezető – a rendszeresen így közlekedők száma tíz százalék felett van – háromszáz kilométert is autózhat úgy, hogy belefutna egy közúti ellenőrzésbe. Az Európai Unió fejlettebb államaihoz hasonló közlekedésbiztonság eléréséhez egyebek mellett a jelenleginél háromszor több közlekedési rendőrre, valamint a traffipaxok számának meghatszorozására lenne szükség. Az ORFK illetékesei szerint a jogszabályi környezet sem kedvez annak, hogy jobb munkát végezhessenek ezen a területen.

A törvény jelenleg biztosítja, hogy a lefényképezett gyorshajtó a neki elküldött adatlapon ne nevezze meg az autó vezetőjét, miután nem köteles magára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni. Azokban az országokban (Hollandiában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Szlovéniában), ahol már bevezették a tulajdonosi felelősségvállalás intézményét, abban az esetben, ha nem sikerül tisztázni a gyorshajtó személyét, a jármű üzembentartója fizeti meg a közigazgatási bírságot.

(radio.hu)