„A múzeum környékén soha nem voltak aknák, a hagyományok megőrzése érdekében hajtottuk ki ezeket a néhány méteres vágatokat„ – mondta Fleischmann Dezső, a múzeum vezetője. A dorogi és csolnoki bányák bezárása után maguk a föld alatt dolgozók gondolták úgy, hogy a múltból, amit lehet, meg kellene menteni a jövőnek. A közben Bányász Klubbá szerveződő társaság a csolnoki bányászkolónia, a Rákóczi-telep használaton kívüli kultúrotthonát kapta meg a polgármestertől. Itt öt teremben őrzik a szénfejtésnél használt eszközöket, a nagyméretű külszíni létesítményeket maketten készítették el és bemutatják a környék egyik leggazdagabb ásványgyűjteményét.
Az épület melletti pincében már elkészült egy sínnel, csillével ellátott trapézvágat és a lencsehegyi bányából származó TH-íves vágat. Egy másik helyszínen a vastámos pásztafejtés eszközei láthatók. A hagyományőrzők terveiben még egy kötélpálya feladóállomásának megépítése szerepel. A klub vezetője elmondta, kezdeményezésük egyre több látogatót vonz a múzeumba, legutóbb a miskolci egyetem 1965-ben végzett csoportja tartotta itt osztálytalálkozóját.
(mult-kor.hu)
origo.hu
Ilyet még nem látott: extrém takarító segített egy depressziós férfin Székesfehérváron
