Posták eladósorban

Bár 2009 helyett várhatóan 2013-ra tolódik ki a postai szolgáltatások teljes liberalizációja, a Magyar Posta Zrt. tervei között mintegy ezer kis posta vállalkozásba adása szerepel. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége szerint mindez tízezer postai dolgozó kiszervezését, szerzett jogaik elvesztését, a szolgáltatások színvonalának csökkenését jelenti.

Magyar Nemzet
2007. 07. 10. 22:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még öt éve van a Magyar Postának a teljes piacnyitásig, az Európai Parlament közlekedési bizottságának javaslatát, amely szerint ennek dátumát kitolnák 2013-ig, minden bizonnyal elfogadja az Európai Unió miniszterek tanácsa is.
– A mintegy ezer kis posta vállalkozásba adása továbbra is a tervek között szerepel – erősítette meg a Magyar Nemzet információját Tomecskó Tamás, a társaság szóvivője, de részleteket nem kívánt elmondani; azt az erről szóló program végleges összeállítása utáni időpontra ígérte. Kérdésünkre azt állította, hogy a posta nem létszámleépítésekkel akar javítani költséghatékonyságán. A társaság korábbi közlése szerint a „hálózatkarcsúsítástól” a posta még pontosan nem meghatározott, de évente mindenképpen több milliárd forint megtakarítást remél.

Az ezer kis postára a jelenlegi 13 milliárd forint helyett 6-8 milliárddal kevesebbet költenének. Az elképzelés megvalósítása mintegy tízezer postai dolgozó kiszervezését jelentené, emellett tragikusan érintené a kistelepülések lakosságát is. Legalábbis ettől tart a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) elnöke, Ádám István. Az érdekvédő határozottan kiáll amellett, hogy a postai dolgozóknak a Magyar Posta alkalmazottainak kell maradniuk, hiszen csak ez lehet garancia a szolgáltatások színvonalának megőrzésére. Ha a postai szolgáltatások vállalkozók kezébe kerülnek, a dolgozók kikerülnek a kollektív szerződés alól, továbbá olyan szerzett jogokat veszítenek el, mint a 13. havi fizetés, a munkába járás költségtérítése, mun-
ka-, védőruha, fizetett szabadság vagy betegállomány.
A kis posták vállalkozásba adásának terve most még szakmai kidolgozás alatt áll, a Pofész így egyelőre nem kapott írásos, sőt szóbeli tájékoztatást sem az ügyben.

A fentiek tükrében különösen figyelemre méltó: Gyurcsány Ferenc 2005-ben a Postás Szakszervezet kongresszusán még azzal nyugtatta hallgatóságát, hogy „nincs napirenden, és nem is kívánom napirendre tűzni a Magyar Posta privatizációját”. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormánynak meg kell találnia a kistelepülések postáinak működtetéséhez szükséges forrásokat.
Amint az ismert, a 2002-es kormányváltás óta komoly mértékben csökkent a postai dolgozók száma. Akkor még 43 666 fő volt a létszám, ami 2005-ben 38 768-ra, 2006-ra pedig 38 686 főre zsugorodott. A Magyar Posta 2003-ban kezdte meg „modernizációs programját”, amelynek célja az volt, hogy a társaság felkészüljön a postai szolgáltatási piac 2009-es teljes liberalizációjára, és versenyhelyzetben maradjon. A program egyik elemeként összesen 946 településen számolták fel a kis postákat, helyettük mobilposta-szolgáltatást vezettek be.

Bákonyi Ádám

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.