A Strategic Marketing nevű intézet a Szerb Újságírók Független Szervezete felkérésére világította át reprezentatív mintavételes eljárással a több mint 6 ezer tagot számláló szerbiai újságíró-társadalmat.
A vizsgálatból kiderült, hogy a szerb újságírók többsége érdekesnek, kreatívnak tartja a munkáját, de berzenkedik a szakma túlpolitizáltsága, korrumpáltsága, alulfizetettsége, s a tollforgatók szabadságát behatároló cenzúra miatt.
Az újságírók 95 százaléka állította, hogy létezik cenzúra, s a legkevésbé szabadon kezelhető témák között említette – Mladicson és a Djindjics-gyilkosságon kívül – a politikusok, vezető pénzemberek anyagi visszaéléseit, a szervezett bűnözést.
A megkérdezettek 81 százaléka úgy vélte, hogy Szerbiában az újságírás túlpolitizált, 41 százalék szerint pedig korrupcióval terhes. Ennek ellenére a többség felelősségteljesnek, érdekesnek, kreatívnak, de közben stresszesnek, megerőltetőnek, (a tartós foglalkoztatás tekintetében) bizonytalannak és rosszul fizetettnek nevezte a munkáját.
Az újságírói szabadság ellen ható legfőbb tényezők: a sajtószerv szerkesztéspolitikájára gyakorolt külső nyomás, a gyávaságból fakadó öncenzúra, a kereskedelmi megfontolásokra építő szerkesztéspolitika, illetve a szerkesztői bátorság hiánya. És hogy kik a cenzúra fő működtetői, arról így vélekedtek a szerb újságírók: 70 százalék sorolta e körbe a politikusokat, 55 a pénzvilág irányítóit, 37 a szerb kormány, 36 a szervezett bűnözés résztvevőit, sőt az újságírók 16 százaléka még a nemzetközi közösséget is a cenzúra működtetői közé számította.
(stop.hu)
origo.hu
Veszélyben a gyereke, ha őket látja
