Augusztus 1-től kell alkalmazni azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletet, amely az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint az értékesítés helyén történő feldolgozásának a higiéniai feltételeit tartalmazza. A rendelet az uniós előírásoknak történő megfelelést szolgálja.
Azok a kiskereskedők, akik a végső fogyasztónak értékesítenek állati eredetű élelmiszereket, a következő feldolgozásnak vethetik alá a termékeket: húskészítményeket darabolhatnak, szeletelhetnek, kimérhetnek, és előre csomagolhatnak. A vevő jelenlétében és kívánságára húst darabolhatnak, csontozhatnak, darálhatnak, végül pedig sajtdarabolást végezhetnek.
Külön kategória a rendeletben – és Európában – a marginális, helyi kiskereskedő. Az ilyen cég a kereskedés helyétől számított legfeljebb 50 kilométeres körzetben értékesíthet, de ezen belül is korlátozott a viszonteladóknak értékesíthető termék mennyisége. A beérkezett alapanyag legfeljebb 25 százalékát adhatja el viszonteladónak, de húsból legfeljebb heti 5, míg halból legfeljebb heti 1 tonnát. Az ilyen marginális kereskedések húskészítményeket is előállíthatnak.
A kiskereskedőnek tilos lefagyasztani a húst, a darált húst és a húskészítményt, továbbá darált húst és húskészítményt fagyasztott húsból nem állíthat elő. A fagyasztott hal nem engedtethető fel az üzletben.
A sajtot árusító üzletek darabolhatják és előre csomagolhatják ezt az állati eredetű terméket. A fogyaszthatóságot és a minőségmegőrzési határidőt a sajt előállítójának kell meghatároznia, de a csomagolást végző kereskedő írja rá az árura.
Az állati eredetű élelmiszerek kiskereskedőinek regisztráltatniuk kell magukat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szervénél, amely a nyilvántartásba vett kiskereskedelmi létesítmények listáját megküldi a területi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak.
(MTI)

Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz