Nem nyújthat az állam teljes körű biztonságot az új egészségbiztosítási rendszerbe fektető biztosítóknak, a kormány által tervezett pénz-visszafizetési garancia ugyanis nem kötelezheti végérvényesen a parlamentet arra, hogy egy most megkötendő megállapodásra a költségvetés évekkel később pénzt fizessen ki – ez a következtetés vonható le abból a precedensértékű ítéletből, amelyet a Legfelsőbb Bíróság még 2001-ben hozott a négyes metró támogatásával kapcsolatban.
Az akkori per tárgya kísértetiesen hasonlít a most tervezett állami garanciavállaláshoz: a Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter által ígért fizetési kötelezettséget a polgári többségű új parlament már nem kívánta magára vállalni, ezért a fővárosi önkormányzat pert indított a magyar állam ellen. A perben azonban hiába hivatkozott a főváros a korábbi megállapodásra, a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletében az állam javára döntött arra hivatkozva, hogy a parlament nem szavazta meg ezt a kiadást a költségvetési törvényben.
Mint ismeretes, a Fidesz többször jelezte: ha megnyeri a 2010-es országgyűlési választásokat, akkor visszaállítja az állami biztosítókra épülő modellt. Az SZDSZ válaszul kedden jelentette be, hogy pénz-visszafizetési garanciát javasol arra az esetre, ha a kormány felmondja a biztosítók szerződését. Precedensértékű lehet az LB 2001-es döntése Bencze Izabella jogász szerint is. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: bizonyos jogi kötelezettségvállalások teljesítése csak meghatározott közigazgatási és közjogi intézkedések megtörténte után lehetséges, ezek elmaradása esetén az állam nem köteles fizetni.
Szabó Eszter
origo.hu
Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak
