Felkérte az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság tagjait a miniszterelnök – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A testületet Kenedi János tudományos kutató vezeti, akit már a múlt héten felkért a miniszterelnök erre a feladatra.
A további tagok: Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián történész, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán történész, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária történész, a Történeti Levéltár tudományos kutatója, és Reisz T. Csaba történész, az Országos Levéltár általános főigazgató-helyettese.
A kormányszóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság függetlenségét a tagok eddigi munkássága garantálja.
A liberálisok által korábban javasolt Ungváry Krisztián delegálását a szocialisták azért igyekeztek megtorpedózni, mert a történész perben áll a titkosszolgálatokkal. Az SZDSZ ezzel szemben úgy gondolja, hogy Ungváry és a szolgálatok között zajló vita a bizottság munkájának időtartamára felfüggeszthető – olvasható a Népszavában.
A Népszava információja szerint a kormánypártok megállapodtak abban, hogy a tagok szinte minden iratba betekinthetnek.
Az SZDSZ régóta szorgalmazza a múlt lezárását, az ügynökakták kutathatóságát – jelentette ki Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője. A magyarországi rendszerváltás egyik legnagyobb adóssága az egyének és a társadalom egésze információs kárpótlásának szinte teljes elmaradása – fogalmazott a kormánypárti politikus. Mint kiemelte, a koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy a kormány szakértői bizottságot állítson fel az iratátadási törvényben szabályozott eljárásnak a teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére, amely napokon belül, a szükséges nemzetbiztonsági átvilágítást követően meg is kezdheti munkáját.
A kormányszóvivői tájékoztatón szó esett az egyházi ingatlanok rendezéséről is. Eszerint mintegy 700 millió forint értékű egyházi ingatlan rendezéséről döntött még a múlt héten a kormány. A mostani kormánydöntés alapján a pénz a református és az evangélikus egyház pénzbeli kárpótlására, illetve a korábban államosított ingatlanok visszaszerzésére fordítható – közölte Daróczi Dávid, aki elmondta még: az idén 8,8 milliárd forintot biztosít a költségvetés erre a célra. Ebből a forrásból 1 milliárd forint jut a két egyház ingatlanainak rendezésére. A kormányszóvivő hozzátette: „a fennmaradó 300 millió forintra szeptemberben nyújthatja be igényét a két protestáns egyház”.
(MNO/MTI)

Megszavazta a közgyűlés a költségvetést: húszmilliárddal emelik a főváros folyószámla-hitelkeretét