2009 végére fejeződik be a Parlament felújítása

Két év múlva, 2009 végére fejeződik be a Parlament dunai homlokzatának a felújítása, amely közel húsz éve, 1988-1989 óta folyik - mondta az MTI-nek csütörtökön Lukács József, az Országgyűlés Hivatala parlamenti építészeti osztályának vezetője.

A szakember tájékoztatása szerint az épület dunai oldalán észak-déli irányban folynak a rekonstrukciós munkák. Lukács József elmondta, hogy a kőmunkák mellett a királyszobrok, figurális díszek restaurálása is folyik, kijavítják a második világháborúban megsérült elemeket, és tisztítják a köveket.

A felújítással egy időben a déli (képviselőházi) dunai folyosón a nyílászárók felújítása, szigetelése, illetve a színes ólomüvegek restaurálása is megtörténik – tette hozzá az osztályvezető.
Lukács József emlékeztetett arra, hogy az Országház dunai homlokzatának felújítása folyamatosan, szakaszosan, nagyobb kiesések nélkül, 1988-1989 óta folyik.

Az osztályvezető a Parlament felújításának történetét röviden összegezve elmondta: a második világháború után azonnal nekiláttak a legszükségesebb munkálatoknak; először az úgynevezett értékvédelmi munkák kezdődtek, majd a homlokzati munkák. Ennek során az 1950-es évektől a város felőli, vagyis a Kossuth Lajos téri homlokzatot restaurálták, de ez nem jelentett teljes kőcserét. Az egyik kőtornyon viszont 1988-ban bekövetkezett egy kisebb kőomlás – a kőelem a tetőre zuhant, így nem okozott komolyabb károkat -, ami ráirányította a figyelmet a dunai homlokzat állapotára.

A kőtornyok állapota azonnali beavatkozást követelt – mondta Lukács József hozzátéve, hogy ekkor már szerkezeti beavatkozásra volt szükség, ami 1988-1989-ben kezdődött.
A parlamenti építészeti osztály vezetője arról is beszélt, hogy a legrosszabb állapotban az északi sarokhomlokzat volt, ahol a háborús belövések nyomai is látszottak. Hozzáfűzte: a dunai homlokzatot „műszaki ésszerűségi szakaszokra„ osztották, majd ezek alapján indultak a kőmunkák és az egyéb munkálatok.

Lukács József kitért arra, hogy az Országház felújításának terveit a műemlékvédelmi hatósággal, későbbi nevén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, mint építési hatósággal egyeztetik, engedélyeztetik. A munkákra engedélyezési tervet kell készíttetni, majd építési engedélyt kérni, olyan esetben pedig, amikor a tervezés összege meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, közbeszerzési pályázatot kell kiírni.

A kivitelezési munkák, amelyek magukban foglalják a restaurálási munkákat is, minden esetben közbeszerzéssel készülnek – tette hozzá az osztályvezető. A szakember azt is közölte: a jelenlegi munkákat európai uniós közbeszerzéssel pályáztatták.

(MTI)