Egyes kiemelten fontos közlekedésfejlesztési projektek:
Vasútfejlesztés
Hazánkban a vasúthálózat sűrűsége bár lényegesen magasabb, mint a közel azonos népsűrűségű Franciaországban, az elöregedett járműpark, a pályatestek rendkívül rossz állapota, valamint a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya versenyképtelenné teszi ezt a közlekedési módot a közúti közlekedéssel szemben. Az ÚMFT keretein belül ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít a vasúti közlekedés és áruszállítás feltételeinek javítására.
A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése: Az 1.265 milliárd forintos közlekedésfejlesztési program keretében megújul a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal. A Bécs és Graz közötti vasúti szállítást jelentősen megnehezíti a két város között húzódó Semmering-hegység, mert a tehervasúti szerelvények két mozdonnyal is csak nehezen tudják megmászni. Közlekedési szakértők régóta keresték azt az alternatív útvonalat, amit a Bécs-Sopron-Szombathely-Szentgotthárd-Graz pályában találtak meg. A nyugat-dunántúli kerülőút, amivel az osztrák vasúti árufuvarozás tekintélyes hányadát magyarországi vasútvonalra terelhetik át ugyan 100 kilométerrel hosszabb, de gyorsabb és jóval gazdaságosabb. Ez azért jó nekünk, mert még jobban részévé tesz bennünket Nyugat-Európa kereskedelmi körforgásának. Ehhez azonban korszerűsíteni kell a vasútvonal magyarországi szakaszát.
A Szolnok-Debrecen vasútvonal korszerűsítése:
A Szolnok-Debrecen vasútvonal az 1800-as évek közepe óta az egyik legfontosabb vasútvonala az országnak, mert egyben vasúti kapcsolatot jelent Budapest és Záhony között is. A vasútvonal már a XIX. században is kiemelt jelentőséggel bírt a környező települések mezőgazdasági és ipari fejlődésében, és az ország Kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó. A gazdasági lehetőségek teljes kihasználásához azonban szükség van a Szolnok-Debrecen vasútvonal korszerűsítésére.
A Budapest-Lökösháza vasútvonal korszerűsítése:
A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal az ország dél-keleti vasúti kapuját és így a Balkánt köti össze a fővárossal, korszerűsítése tehát kiemelt jelentőséggel bír az ország vasút- és közlekedés-fejlesztési programjában. A pályafelújítás után megszűnhetnek a sok helyen érvényben lévő sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet az áru- és személyszállítás, a korszerű elektronikus irányító- és biztosító berendezések telepítésének köszönhetően pedig lényegesen növekszik a vasúti közlekedés biztonsága.
GSM-R rendszer telepítése:
A vasútfejlesztési program részeként országszerte telepítik az európai vasutak közös rádió kommunikációs hálózatát, a GSM-R-t. A jelenlegi analóg rendszerek lecserélésével a GSM-R rendszer összességében magasabb színvonalú és biztonságosabb vasúti közlekedést tesz lehetővé. A GSM-R hálózat az elkövetkező 5-10 évben az európai vasutak alapvető rádiókommunikációs platformja lesz. A GSM-R rendszer ellátja a pálya és a vonatok közötti adatátvitel feladatait, ugyanakkor biztosítja a vasúti munkások, az állomásokon dolgozók, illetve az adminisztratív és irányító személyzet folyamatos kommunikációját. A GSM-R rendszer bevezetésével például a vonatokon is biztosítható internet hozzáférés, és magas sebességnél is biztonságos a kommunikáció.
Közúthálózat-fejlesztés
A Budapest-központú közúthálózat hosszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók és térségek megközelítését. Az elérhetőség szempontjából a Közép-dunántúli régió és a Nyugat-Dunántúl egy részének a helyzete a legkedvezőbb, míg a leghátrányosabb helyzetben a Dél-alföldi, az Észak-magyarországi, valamint a Dél-dunántúli régiók vannak.
A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetőségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerősítése szükséges. Emellett növelni kell a településeket elkerülő utak hosszát, illetve számát is, mivel az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át, ezzel rontva az ott lakók életminőségét.
Az M0-ás déli szektorának bővítése:
Az M0-ás híd és elkerülő út meghatározó jelentőségű Budapest és az ország számára. A rendszerváltás óta megnégyszereződött a fővárost használó autók száma, így jelenleg naponta több mint 1 millió autó forgalmát kell elbírniuk a fővárosi utaknak és elviselniük a fővárosiaknak. Az ilyen mértékű forgalomnövekedés okozta problémákat nagy léptékű fejlesztésekkel lehet csökkenteni, ilyen például az M0-ás körgyűrű továbbfejlesztése.
Naponta több száz 40 tonnás kamion szeli át a belvárost, amelyek becslések szerint akkora kárt okoznak a fővárosi utakban és a környezetben, mint amekkorát 1000 autó okoz. Pedig ezeknek a járműveknek a többsége teljesen feleslegesen, csak átutazóban halad át a városon, célállomásuk ugyanis sok esetben nem Budapest, hanem más vidéki város. Az M0-ás körgyűrűnek éppen az a legfőbb szerepe, hogy az áthaladó járműforgalom elkerülje a fővárost. Az M0-ás elkerülő út azonban mai formájában nem alkalmas arra, hogy Budapest legnagyobb menekülő útja legyen, ehhez ugyanis nem elég széles, balesetveszélyes és nem bírja a több tonnás kamionok okozta terhelést. Éppen ezért kell bővíteni.
Az M0 útgyűrű déli szektorának tervezett nyomvonala az M1 autópályától indul, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd, Budapest XXII. kerület, Törökszentmiklós, Dunaharaszti, Budapest XXIII. kerület és Gyál közigazgatási területeit érintve tart keleti irányba az M5 autópálya gyáli csomópontjához csatlakozva. Az útgyűrűhöz nyugati, déli, délkeleti irányokból, a fővárosba sugárszerűen érkező csatlakozó állami közutak sorrendben a következő: M1 autópálya, M7 autópálya, 7 sz. főút, 6 sz. főút, 5101 j. út, 51101 j. út, 51 sz. főút, 5 sz. főút, M5 autópálya.
A projekt tartalmaz egy 4 szakaszra osztott 2x2 sávos, 20,1 km hosszú autópályává bővítést a meglévő 2x2 sávos autóút 1-1 leállósávval és a pályákat egymástól elválasztó sávval történő kiegészítésével az M1 autópálya és az 51. sz. főút között; egy 2x2 sávos, 6,3 km hosszú autópályává fejleszthető autóút-szakaszt az 51. sz. főút és az M5 autópálya között; valamint egy 770 m hosszú Hárosi Duna, illetve egy 500 m hosszú Soroksári Duna-hidat. A projekt részét képezi továbbá az úgynevezett Növény utcai különszintű csomópont és a Váza utcai csapadékvíz átemelő fejlesztése és a hozzá vezető csatornahálózat kiépítése.
A 4-es út:
A 4-es útnak nagy szerepe van az ország keleti felének megközelíthetőségében, hiszen a régiót alkotó megyék átjárhatóságát a 4-es főút nyomvonala biztosítja. Ezért a kormány célja, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2x2 sávosra bővítse Budapesttől a román határig és megerősítse a 4-es út különböző szakaszait. Ennek a bővítésnek első lépései indulnak most el, így a Szolnokot északról elkerülő M4 megépítése, valamint a Tiszapüspöki-híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezeti szempontból rendkívül fontosak Szolnok lakóinak.
A Hajdú-Bihar megyei szakaszon megújulhat több mint 26 kilométer útfelület, a 4-es út fejlesztésével 23 kilométer hosszan fejlesztésre kerülnek a Kisújszállást és Debrecent elkerülő utak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszon pedig közel 50 kilométer útburkolatot erősítünk meg érintve Záhony és Újfehértó térségét. A mostani döntést kiegészítik még a két héttel ezelőtti kormánydöntés nyomán, a Közép-magyarországi régióban megvalósuló útfejlesztések is.
A 8-as út:
A 8-as számú főút jelenleg a Közép-dunántúli régió egyik legfőbb kereskedelmi útvonala, ezért teljes hosszának megfelelő forgalmi állapotban való kiépítése stratégiai fontosságú kérdés. Az út további fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a térség tőkevonzó képességének növeléséhez. Az út összességében mintegy 80 kilométeres hosszán 2008-ig megkezdődő fejlesztés érinti a Márkó-Ajka közötti, illetve az Ajka és Veszprém megye határa közötti szakaszt; mintegy 30 kilométeren, a Veszprém-Várpalota és a Veszprém-Székesfehérvár közötti szakaszokon valósulhat meg az út burkolatának megerősítése, az út fejlesztése; emellett pedig a 8-as és a 72-es út kereszteződésében külön szintű csomópontot alakítanak ki.
A 86-os út:
A Magyarország nyugati részén húzódó észak-dél irányú főút közlekedési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos mind a térség, mind pedig az ország számára. Mára az út fejlesztése halaszthatatlanná vált, így a 86-os út átépítése a legfontosabb nyugat-dunántúli útfejlesztés, ami nemcsak gazdaságfejlesztési, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is fontos: egy korszerűbb, nagyobb áteresztő képességgel rendelkező úton jelentősen csökkenthető a balesetek száma.
A 86-os út összességében 85 kilométeres fejlesztése érinti Szombathely térségét, valamint a Szombathely-Vát közötti szakaszt; az út burkolatának Körmend-Rédics közötti szakaszát 38 kilométer hosszan, a Győr-Moson-Sopron megyei szakaszát pedig 36 kilométer hosszan erősítik meg; emellett pedig megvalósul a 86-os út szelestei elkerülő szakasza is.
Az M43-as gyorsforgalmi út fejlesztése:
Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom háromszorosára növekedett a 43-as úton, a személyforgalom másfélszerese a korábbinak, és a németországi szabadságolások idején ez a sokszorosára ugrik. Az út állapota rendkívül rossz, a magyar szabályozás szerint a kamionok okozta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a 10 millimétert, ennek ellenére van, ahol 10 centiméteresre gyűrődött fel az aszfalt. Rendkívül rossz az út zajterhelése is, ami megkeseríti az itt élők életét és az egészségükre is rendkívül káros. Az M43-as Szeged és Makó közötti 31 kilométert érintő fejlesztése ezért mára halaszthatatlanná vált.
Az M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasza:
A Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti pályaszakasz elkészültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem a Trieszt-Kijev/Helsinki folyosó részét is képezi majd, és gyors összeköttetést biztosít az Adria felé minden arra utazó honfitársunknak.
A városi villamosközlekedés fejlesztése
Vidéki városaink közül csak Miskolcon, Debrecenben és Szegeden van villamoshálózat. Ám ezek is kivétel nélkül elöregedett, régóta cserére érett járműparkkal üzemelnek, és a hálózat is bővítésre, cserére szorul. A városi kötöttpályás közlekedési mód az egyik leggyorsabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás a nagyvárosainkban is egyre növekvő gépkocsi-használat problémájának kezelésére. A villamosközlekedés kényelmes alternatívát jelenthet az autósoknak is, ehhez azonban szükséges a villamosközlekedés korszerűsítése és vonzóbbá tétele.
Záhonyi komplex fejlesztés – továbbfejlesztésre javasolva
A kormány foglalkozott a záhonyi komplex (út- és vasúthálózat fejlesztésre is kiterjedő) projekttel is, amelyet támogat ugyan a kabinet, de továbbfejlesztését kérte. Végleges döntés később, novemberben születhet róla.
Real Madrid
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
