Megyeri Dávid: Humán állatfarm

Megyeri Dávid: Valójában arról van szó, hogy ha már irreális az osztály nélküli társadalom megteremtése, legalább a középosztály nélküli társadalmat célozzák meg. Hogy miért létkérdés ez az ő szempontjukból? A szegényebb néprétegek számára csakis az lehet a reális életcél, hogy egy fokkal feljebb lépjenek, s rendezett, nyugodt, gondtalan körülmények között élhessenek. Ha ezt a mintát eltörlik a hatalmon lévők, a jövőt is elsötétítik előttük. Így a mesterségesen előállított új arisztokrácia mindenfajta kontroll nélkül uralkodhat, konkurencia, értelmiség nélkül. Az Állatfarm Napóleonja legalább egy közös célt helyezett a kollektív erőfeszítések fókuszába: ez volt a szélmalom. A mai uralmi elit még az Állatfarm cézárját sem képes kopírozni, hiszen azt sem tudják megmondani, mi az az áhított cél, aminek érdekében ki kell forgatni a családokat nehezen megszerzett javaikból. Már nem is engedelmes állatfarmot, hanem rettegett honvédségi futkosót, büntetőzászlóaljat akarnak csinálni a mindennapi életből. Orwell próféciája beteljesedhet, ha nem vigyázunk, hiszen az író nemcsak a sztálinista rendszert írta le, hanem a rendszervisszaváltás forgatókönyvét is. Még az őszödi beismerő trágárság igazságbeszéddé átpozicionálása is dekódolható a regényből! Az állatokat retorziók érik, ha nem a hatalom által elvárt módon emlékeznek vissza a történtekre. Ám ha ezt a hazugságkövetelményt elfogadja a társadalom, mindent felad. Ezért lenne a demokráciára és a jogállamra nézve tragikus, ha a jelenlegi kurzus vinné végig a ciklusból még hátralévő két és fél évet.

(Magyar Nemzet, 2007. augusztus 6.)